2019. augusztus 24 , szombat - Bertalan

Párkapcsolati válság idején is felszabadul a „szerelemhormon”

Az oxitocint gyakran hívják szerelemhormonnak, azonban amerikai és norvég kutatók szerint nyugodtan hívhatnánk válsághormonnak is. Eredményeik szerint, amikor észrevesszük, hogy a partnerünket már kevésbé érdekeljük, az agyunk a szerelemhormon fokozott termelésébe kezd, ezzel segítve a kapcsolat helyrehozását.

„Amikor az emberek észreveszik, hogy a partnerük már kevésbé izgatott a kapcsolatuk miatt, el kezdenek különböző, „kapcsolatot megmentő hormonok” termelődni” – magyarázta Andreas Aarseth Kristoffersen, az NTNU pszichológia részlegének a kutatási munkatársa.

Az oxitocin hormon párkapcsolatra gyakorolt hatásait már régóta felismerték és tanulmányozzák mai napig. Az említett hormonnak nagyon jó híre van, hiszen jobban érezzük magunkat tőle és csökkenti a szorongást. A hormont az agyunk orgazmus közben is felszabadítja, illetve segítségével alakul ki az édesanya és gyermeke közti kötődés is. Azonban a történet nem ér véget a szerelemnél és a kötődésnél.

„Két nagy elmélet létezik. Néhány kutató úgy hiszi, hogy az oxitocin főként akkor termelődik és erősíti a kapcsolatot, ha valaki olyannal vagyunk együtt, akit szeretünk” – magyarázta Aarseth Kristoffersen. „Mások viszont úgy gondolják, hogy az oxitocin akkor termelődik inkább, mikor nehéz helyzetben találjuk magunkat. Ebben az esetben a hormon segít új szociális kapcsolatok kialakításában. Valószínű, hogy mindkét oldalnak igaza van.”

Az NTNU kutatói az University of New Mexico kutatóival együttműködésben az oxitocin párkapcsolatokra gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány során 75 amerikai párt és 148 norvég felnőttet vizsgáltak, akik mind párkapcsolatban éltek.

„A kutatás résztvevőit a partnerükről és a párkapcsolatukról kérdeztük” – magyarázta Trond Viggo Grøntvedt, PhD, az NTNU pszichológia részlegének munkatársa. A kérdések előtt és közben is mértük a válaszolók oxitocin szintjét. Magasabb szinteket mértek, amennyiben az alanyok fokozott kötődésről nyilatkoztak. Ebben az esetben a hormon, mint „szerelemhormon” említhető.

„Igen, az oxitocin összefüggésbe hozható az adott ember kötődésével, s ez a kapcsolat erősebb, amennyiben úgy érzi, hogy ő jobban kötődik, mint a másik fél” – magyarázta Nicholas M. Grebe, PhD, a kutatás első szerzője.

A legfontosabb eredmények akkor születtek, amikor mindkét partner kötődését vizsgálták. Több oxitocin szabadult fel a párkapcsolat említése közben azokban az emberekben, akik többet tettek a kapcsolatért, mint a partnerükben. Itt az oxitocin egyfajta „krízishormonként” viselkedik. „Érdekes, hogy akkor is fokozott a hormon termelődése, ha minden rendben és akkor is, ha nincs így, de az eredmények szerint ez történik” – magyarázta Aarseth Kristoffersen. De miért van ez így?

„Amikor úgy érezzük, hogy partnerünk érzései bizonytalanok, több erőfeszítés és elköteleződés szükséges a mi oldalunkról” – tette hozzá Aarseth Kristoffersen. Például a kapcsolat működése érdekében az eddig is több erőfeszítést mutató fél jobban jár azzal, ha megduplázza a belefektetést, s ezzel talán partnere is újra érdekeltté válik a kapcsolat iránt. Ami igazán érdekes, az az oxitocin hatása: valószínű, hogy ebben a helyzetben elősegíti a kapcsolat ápolása és megmentése iránti motivációnkat.

Mindamellett úgy tűnik – sokak szerint szerencsére – ennek a folyamatnak is van egy határa. Amikor már menthetetlen a párkapcsolat, és egyértelműen a szakítás a következő lépés, a kapcsolatba többet fektető ember részéről elmarad az oxitocin szint emelkedése. „Nincs értelme tovább belefektetni egy veszett ügybe.”

Facebook hozzászólások