A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a vármegyék többségében 60-100 % közötti, a virágzás csúcsidőszakában vagyunk, a pollenszórás folyamatos. A legkorábban kelt parlagfű növények elvirágoztak. A termőhelyek döntő részén a generatív stádiumú parlagfű fejlettség dominál.
Vegetatív állapotban már csak a frissen kelt növények vannak. A virágzás és termésképződés az uralkodó fenológiai állapot. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 3-25 cm. A felső levelek hónaljában lévő termős fészkekben megfigyelhető a termések fejlődése, Veszprém és Vas vármegyében a korán kelt növényeknél a termések érése is. Megjelentek a neoténiás növények is, melyek már fiatal korban, csíranövény állapotban is hozzák a virágot.
A gabona- és repcetarlókon a kedvező időjárási körülmények (hőmérséklet, csapadék) miatt intenzív fejlődésnek indult a parlagfű. Emiatt erős fertőzési nyomással kellett megküzdeniük a mezőgazdasági termelőknek. A tarlók mechanikai ápolását a nagy mennyiségű lehullott csapadék nehezítette, ezért több területen a gazdálkodók vegyszeres gyomirtást is alkalmaztak a parlagfű elleni védekezésben. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű.
A gazdálkodók többsége kiemelt figyelmet fordít a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére. A nedves talajállapot jó minőségű tarlóhántást és tarlóápolást tett lehetővé, amit már a vármegyék nagy részében el is végeztek. Azonban ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű fejlettsége 60 cm és 120 cm-es nagyságú, és virágzás fenológiai állapotban lévő parlagfüvek figyelhetőek meg.
