A településeken élő lakosság a felhasznált összes energia 40%-át fogyasztja, és innen kerül ki a világ CO2 kibocsátásának 31%-a (ebből a lakóépületeké 21%), ami jelzi a témakör súlyát és a megtakarítás fontosságát.
Magyarország az Európai Uniós tagságából adódóan 2016. január 1-jétől hatályba léptette a közel nulla energia igényű épületekre (a továbbiakban: KNE) vonatkozó követelményeket. Ezeknek a szabályoknak akkor kell megfelelni, ha 2020. december 31-e után történik az épület használatbavétel (hatóságok használatára szánt vagy tulajdonában lévő épületeknél 2018. december 31. után).
A KNE épületek szabályozása a következő három rendeletben jelent meg:
– Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet,
– Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet,
– Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.
2016. január 1-jétől a BB és az annál jobb besorolású (AA, AA+, AA++) épületek elégítik ki a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményt. Az új rendszer a korábbit felváltva megszünteti az épületek méret szerinti megkülönböztetését. A korábban készült tanúsítványokat a nyilvántartási rendszer automatikusan átváltja az új rendszerbe annak érdekében, hogy azok továbbra is használhatóak legyenek.
Ha korábban már tanúsítvánnyal rendelkezett, és az épület eladásánál, bérbeadásnál nem elégszik meg a CC besorolással, annál jobbat szeretne, akkor érdemes újratanúsíttatni az épületét. Ilyenkor számítania kell arra, hogy a közel nulla energiaigényt képviselő BB besorolás megszerzéséhez nagy hőszigetelő képességű szerkezeteken túl megújuló energiát hasznosító rendszerrel kell rendelkeznie.
Nézzük a részleteket:
3. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez
Épületenergetikai minőség szerinti besorolás (az energetikai minőségi osztályok)
1.Az energetikai minőséget elsősorban a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a 4. § (7) bekezdése szerinti minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni.
2.„BB” vagy annál jobb besorolás csak abban az esetben adható az épületre vagy a benne lévő önálló rendeltetési egységre, ha az épület egésze megfelel a Rend. 6. melléklet II. és IV. részében meghatározott követelményeknek is.
3.„AA” vagy annál jobb besorolás csak a Rend. szerinti részletes módszerrel vagy dinamikus szimulációval alátámasztott módon adható. A dinamikus szimulációs esetén is a Rend.-ben meghatározott mértezési alapadatokkal egyenértékű adatokkal kell végezni a méretezést.
4„AA” vagy annál jobb besorolás csak olyan esetben adható
4.1. ahol a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott,
4.2. ahol a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott,
4.3. ahol az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön legalább költségosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott.
5.A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az épület vagy önálló rendeltetési egység besorolásának betűjele és minőségi osztályának szöveges jellemzése az alábbi:
Tehát az épületek ezekbe az energetikai osztályokba sorolhatóak az energetikai jellemzőik alapján. Ezen energetikai jellemzők meghatározása a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint történik:
6. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje
1.A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
A közel nulla energiaigényű épületeknek meg kell felelnie az 5. melléklet I. részében meghatározott követelményeknek. Meglévő épület önkéntes közel nulla energiaigényűvé minősítéséhez szükséges átalakítása során csak a felújítással érintett szerkezetre vonatkozik a követelmény.
5. melléklet a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelethez
Költségoptimalizált követelményszint
I.A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
1.táblázat: A hőátbocsátási tényező követelményértékei
Tehát a KNE épületek szerkezeteinek meg kell felelniük hőátbocsátási tényező szempontjából a fenti határértékeknek. Ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Bonyolult energetikai számításokkal meghatározható az épület összesített energetikai jellemzője. Ez az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épület hőszigetelő képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-előállítást.
6. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje
III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek
1.Általános esetben összesített energetikai jellemző követelményértéke az 2. táblázat szerint határozható meg.
Két további követelménynek kell megfelelnie a KNE épületnek:
– a fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke, mely az épület felület/térfogat arányának függvénye, ill.
– az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított.
Megújuló energiaforrások: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet, nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia.
(Folytatjuk…)
Szerző: Aufmuth Gábor
