Manapság egyre több üzleti klubról hallunk itthon is. Vannak, akik hirtelen jelennek meg a piacon, aztán pár év után eltűnnek, vannak, akik ugyan léteznek, de stagnálnak, és vannak, akik évről évre növekednek. Mészáros Györggyel, a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének (MVÜK) egyik tulajdonosával beszélgettünk a múltról, a jelenről, a lehetséges jövőről, na és persze a sikerről.
– A Lurdy házban találkoztunk, pedig érdekelt volna, hogy mi „uralkodik” az íróasztalán.
– Két szóval tudnám jellemezni: kisebb káosz. De ennek oka van és remélem, hogy már csak rövid ideig tart. Érdekes paradoxon, hogy én nagyon szeretem a rendet, és valójában jelenleg nincs is olyan igazi íróasztalom, mert mindenütt dolgozom. Például beülök a Toszkána étterembe, vagy itt a sarokban a Koffeinbe, vagy a Leroyokba, ahol a tárgyalásaimat szoktam bonyolítani.
– Akkor beszéljünk a kezdetekről. Érettségi körül tudta már, hogy merrefelé orientálódik?
– Fogalmam sem volt. Sőt az egyetem vége felé sem tudtam. Akkoriban nem volt jellemző, hogy felmérjék a fiatalok képességeit, hogy egyáltalán mire jók. Nekem például a szüleim tanácsolták a közgazdasági egyetemet, ami jó ötletnek tűnt. Bár sohasem dolgoztam közgazdászként, gondolkodásmódban visszajön a befektetett munka és tanulás.
– Hogyan indultak? Kicsi cégként, vagy volt pénz, paripa, fegyver?
– Annyira kicsiben, hogy két teljes éven keresztül egyetlen fillért sem hozott nekünk. Nagyon nehéz volt ez az időszak, tipikus tőkehiányos mikrovállalkozás voltunk. A harmadik évtől kezdődően volt egyáltalán fizetésem, és a hatodik év hozta meg a normális, szemmel látható osztalékot. A hetedik évet is magunk mögött tudva már büszkén elmondhatom, hogy egyetlen egy kritériumot leszámítva piacvezetők lettünk Magyarországon.
„Azokban az években, amikor megismerkedtem a networkinggel, szabadúszó trénerként dolgoztam, ám az a rendszer nem tetszett. Utána alkottuk meg hárman a saját módszertanunkat.”
– Mi az az egy kritérium?
– A cégek darabszáma. Ebben egy ismert amerikai rendszer előz meg bennünket, de a tagdíj árbevételtől kezdve a vezetők, felsővezetők számán, illetve pontosabban arányán át a hosszabbítási rátáig, tehát, hogy mennyire tartják megbízhatónak a szolgáltatásunkat, ezekben mind-mind piacvezetők lettünk. Vagy ha például azon cégek összárbevételét nézzük, akik a tagságunkat alkotják, abban is miénk az első hely. Arra pedig nagyon büszkék vagyunk, hogy a nagyobb cégek vezetői a legjobb hozzáadott értékként tartják számon az úgynevezett Business Connect szolgáltatásunkat, amely keretén belül havi 300 sikeres „összekötést” bonyolítunk.
– És mi hozta meg a sikert?
– Minden üzleti klub úgy működik Magyarországon, hogy szinte bárkit beengednek. Mi öt évvel ezelőtt azt találtuk ki, hogy a kisebb cégeket elsősorban a kisebb cégekkel, a közepeseket a közepesekkel, a nagyokat a nagyokkal ültetjük le, és ez olyan eredményt hozott, hogy például 3-4 évvel ezelőtt az 1 milliárdos árbevételt meghaladó tagcégek száma a MVÜK-ban kb. 10-15 volt, ma meg megközelíti a 150-et. Fontos sikerkritériumunk, hogy 95 százalékban csak vezetőkkel dolgozunk együtt. A legnagyobb Magyarországi multicégektől is sokszor ügyvezetők, vagy vezérigazgatók jönnek el hozzánk.
– Szóval nincs kivétel, nem engedik a keveredést?
– Általában nem, bár vannak olyan rendezvényeink, ahol a kisebb tagcégek találkozhatnak a nagyvállalatok és multik vezetőivel. Egy részről persze egy 50 milliós árbevételű cég is kiválóan működhet, de, és ez a legfontosabb, ő teljesen más fejlődési szinten áll, mint egy 300 milliós árbevételű vállalat. Össze nem lehet hasonlítani. Az egyikben dolgoznak öten, a másikban 25-en, az egyiknek eszébe nem jut, hogy Budapesten kívüli piacokat nézzen, míg egy 300 milliós cég azon gondolkodhat, hogy tudna esetleg vidékre vagy külföldre menni. Tehát teljesen más üzleti problémákkal küzdenek. Ez az egyik elsődleges oka az árbevétel-szegmentációnak az üzleti klubjainkban.
– Ezek csak nagy rendezvények, vagy attól függ hány ember jelez vissza?
– Attól függ, hogy mit tervezünk. Vannak 40-50 fős rendezvényeink, de szép számmal vannak 80-100 fő körüliek is. Attól függ, hogy külön egy-egy közösségünknek, csoportunknak szervezünk, vagy esetleg ún. összevont rendezvény van, amikor is a kisebb cégek a nagyobbakkal találkozhatnak.
– Tematizálni szoktak?
– Szinte soha. Ez csak az üzleti kapcsolati tőke bővítéséről szól. Teljesen mindegy, hogy milyen iparágból jön valaki. A saját kapcsolati tőkéjét bővítve hasznot fog termelni a cégének és persze magának is. Ez az egésznek a lényege. Úgy szoktunk fogalmazni, hogy minden vezetőnek egész életében foglalkoznia kellene tudatos üzleti kapcsolati tőke bővítéssel.
– Apropó. Önnek volt már a rendezvényeken „nagy találkozása”?
– Igen. Nagyon sok. Minden beszerzésünket ebből a közösségből intézzük, de magánjellegű bizalmi kapcsolatok is alakulnak jócskán. Nem titok, most lesz kész lassan a házam. Természetesen egy MVÜK tag volt a generálkivitelező. De persze rengeteg fontos üzleti kapcsolatom jött már a tagcégeken keresztül, és ez a lényeg egyébként! Üzleti kapcsolataink megosztása egymással.
– Mit jelent önnek a siker?
– Magánemberként nem kérdés, hogy a családom. Büszke férj és apuka vagyok. 10 hónapos a kisfiam és van egy csodás, gyönyörű, okos feleségem. Úgyhogy ők az egyes számú büszkeség és utána a kettes számú persze maga a cég, ahol akkor vagyok elégedett, akkor érzékelem a sikert, ha növekedni, fejlődni tudunk. Közgazdászként is megtanultam azt, hogy ahogyan a cápának, a vállalatnak is mindig mozognia, elsősorban változnia, fejlődnie kell. Egy cég csak akkor lehet igazán sikeres, ha növekszik.
– Határ a csillagos ég?
– Nyilván lesz egy pont 10-15 év után a belföldi piacon, amikor az alaptevékenységgel már nem lehet és nem is kell tovább növekedni. De ha ügyesek vagyunk, akkor a már meglévő ügyfélkör, illetve kapcsolati tőke rengeteg további lehetőséget tartogat majd számunkra.
– Akkor most beszéljünk a plusz lehetőségekről, szolgáltatásokról, amelyeket említett.
– Nagyon izgalmas, hogy ma már sok nagy cég rendel meg tőlünk networking rendezvényeket a saját ügyfélkörében, amelyeken általában a mi partnereinknek is van lehetősége részt venni. Mondok egy példát: az egyik ismert nagy bank decemberben szervezett egy vevőtalálkozót, amit átalakítottunk networking találkozóvá. Az adott cég ügyfelei elégedetten távoztak, mert úgy érezték, hogy a vevőtalálkozó végre nem csak protokolláris rendezvény, hanem kézzelfogható eredményeket nyújtó esemény volt. A visszajelzések alapján nagyon sok hasznos üzleti kapcsolat született.
De a legizgalmasabb – és tudomásunk szerint teljesen egyedülálló Magyarországon -, a már említett Business Connect szolgáltatásunk. Külön csapat áll rendelkezésünkre, akik reggeltől estig semmi mást nem csinálnak, mint a bejövő igények alapján összekötik egymással a cégeket. Tehát ha valaki olajipari cégeket keres, vagy konkréten egy bizonyos céghez szeretne eljutni, akkor az én kollégáimnak az a feladata, hogy záros határidőn belül teljesítsék ezeket a kéréseket. Ott tartunk, hogy havonta 300 sikeres összekötést végzünk. Ezt azt jelenti, hogy évente 3-4000 potenciális üzleti kapcsolatot generálunk csak mi magunk konkrétan, és persze ennél sokkal több üzleti kapcsolat születik abból, amikor a cégek egymással ismerkednek a rendezvényeken. Ne felejtsük el, hogy egy évben legalább 60 rendezvényt bonyolítunk! Szóval ez csak hab a tortán.
– Mindenben egyetértenek a cégtársával, vagy vannak harcok időnként?
– Igen, vannak harcok (nevet), de ezek pici harcok. Általában nagyon gyorsan meggyőzi egyikőnk a másikat. Ahhoz, hogy János (Horváth János) a cégtársam lett, szerencse kellet. Ha ez nem így van, akkor a régi cégstruktúra marad, és nem lennénk ilyen sikeresek. Nagy tudással és nagy kapcsolati tőkével rendelkező felsővezető volt egész életében, potenciális kiugrási pontot jelentett a vállalatunk életében. Pont az utolsó munkanapján voltam én az utolsó tárgyalása. Akkor találkoztunk újra, mert bár gimnáziumi osztálytársak voltunk, 20 évig nem láttuk egymást.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy csak annak lesz szerencséje, aki rengeteg időt és energiát fektet a munkába. Nálam ez már nem általános, kiegyensúlyozott munkaidőm van, bár ma éppen éjjel 2-ig dolgoztam. Az első időszakban évekig mindennap 10-12 óráztunk és hétvégén is dolgoztunk, ez hozta meg a sikert. Mára ott tartunk, hogy van egy 12-13 fős cégünk, jelenleg 250 millió Ft körüli árbevétellel, normális profittal. Tudunk fejleszteni, tudunk beruházni, és ami a legfontosabb: meg tudjuk fizetni a kollégáinkat. Nagyon fontos, hogy nagyszerű a csapatunk, és nincs fluktuáció végre. Az biztos, hogy könyvet írhatnék a tapasztalataimról. Legalább 60 kolléga fordult meg nálunk az 6-7 év alatt. Rengeteg hibát elkövettünk, de mindig megyünk előre, mindig jobb szolgáltatást szeretnénk nyújtani és mindig egyre többet szeretnénk adni a munkatársainknak.
– A régi kollégák között van, aki hasonló dolgot csinál, mint az MVÜK?
– Nincs, bár persze volt, aki megpróbálkozott vele, de 1 hónap után feladta. Elég nehéz bejutni a cégekhez, mert ma még mindig 10 vezetőből 9 nem tudja, hogy pontosan mit hozhat neki a kapcsolati tőke növekedése. A vezetők egy része szinte kizárólag vevőszerzésben gondolkodik, amikor hall egy üzleti klubról. A networking rendezvényeinken nem csak vevőket szerezhetnek a cégek, hanem beszállítókat, stratégiai partnereket is, a vezető tanulhat a többi vezetőtől, új üzletágakat nyithat másokkal, esetleg tulajdonos- vagy befektetőtársat szerezhet, iparági információkhoz juthat, stb. Ha rájön, hogy mennyi mindenre használható a kapcsolati tőke, akkor hosszú évekig a partnerünk marad.
– Ha valami oknál fogva ebből a bizniszből kiszállna, mert mondjuk belefáradt, mi lenne az a tevékenység, amit szívesen csinálna?
– Elég kreatív vagyok. Már most a tarsolyomban vannak olyan üzleti ötletek, amelyeket nincs időm megvalósítani. Bár sokszor a médiában nem ezt halljuk, a tapasztalataim alapján látom, hogy itt ma Magyarországon elképesztően sok lehetőség van. Aki akar valamit, és beleteszi az erejét és az energiáját, az merem állítani hogy bárhova elérhet a legkülönfélébb üzletágakban. Hiszem és tudom, hogy aki nem ér el sikereket, az csak magát okolhatja. Bele kell vágni, dolgozni nagyon sokat, kitartóan, nem feladni, és nem marad el az eredmény!
Szerző: M. Kovács Ágnes
