Különleges technikai felkészültségű hangszerjátékosok mindig is léteztek, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a virtuozitás modern fogalmát Liszt Ferenc teremtette meg az 1830-as években.
Persze nem előzmények nélkül: óriási hatást gyakorolt rá például „az ördög hegedűsének” tartott Niccolò Paganini. A koncerten annak járunk utána, miként vonta bűvkörébe Paganini hegedülése Lisztet, s hogy ennek hatására káprázatos zongorajátékával miként hajtotta uralma alá Liszt egész Európát.
Liszt Ferenc legalább olyan intenzív hatást gyakorolt Európa zenei életére, amilyet a kontinens zenekultúrája gyakorolt rá. Huszonnyolc és harminchat éves kora között bejárta egész Európát: Lisszabontól Szentpétervárig és Dublintól Isztambulig közel ezer hangversenyt adott zongoraművészként, közben újraértelmezte a virtuozitást, feltalálta a szóló zongoraest műfaját, megteremtette a sztárkultusz jelenségét, és tevékeny szerepet játszott a klasszikus zene fogalmának megalkotásában.
Szélpál Szilveszter vezetésével, Fazekas Gergely szakértői közreműködésével virtuálisan bejárjuk Európa számos fontos koncerthelyszínét Liszt nyomában: megtudhatjuk, milyen hatást gyakorolt a fiatal Lisztre Paganini párizsi koncertje, miként indította útjára nemzetközi koncertkarrierjét, hogyan állította össze műsorait, milyen marketing trükkökkel tüzelte fel közönségét, s hogy a közönségéből milyen lázas, olykor már-már tébolyult reakciókat váltott ki. Liszt Ferenc zongorázását Balog József zongoraművész, Paganini hegedülését Langer Ágnes hegedűművész idézi meg.
- 2024. január 21. vasárnap
- 11:00 — 13:00
- Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
