2018. január 17 , szerda - Antal

Bizonytalan egzisztencia, kilátástalan magánélet?

A felmérések szerint a magyar ember boldogtalan. Hogy devianciáról beszélhetünk-e azt egyelőre döntse el mindenki saját, józan belátása szerint. De nem is szükséges feltétlenül az adatokra hagyatkozni; aki nemcsak néz, de lát is, az felismeri, hogy a társadalom morálja olyan letargikus, mint helyzete. Nem kell messzire mennünk, hogy láthassuk az ok-okozati összefüggéseket.

Isaac Asimovot idézve: „Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok”. Nos igen. Leleményes a magyar, igaz, kicsit birka. De kiválasztott nép, mely sok jeles polihisztort, művészt, feltalálót (értsd: alkotót) teremtett, akik meghatározták és megreformálták a történelemet, közvetve jelenünket.

Azonban a nemzet árnyoldalát sem szabad elhallgatni.

Történelmi aspektusból nézve nem volt könnyű a magyarnak, kézből-kézbe adtak át minket elnyomóknak és zsarnokoknak, ahogy tőlünk tellett tiltakoztunk, de az elnyomás billogja ránk lett sütve. Ez hosszútávon kihatott és a mai napig is kihat a társadalom kohéziójára.

Hogyan legyen boldog egy nép, ha szabad akarat nélkül vezetve van, mint egy veszélyes eb, szájkosárral. Miként érvényesüljön, ha ellehetetlenítik, megfosztják jogaitól, eszméitől. Hogyan legyen Attila földjén magyar a magyar, ha romokban az országa.

A jelenlegi tényállás sincs másként, esetleg modernebb csomagolásban van tálalva. Politikától elhatárolódva tartom, hogy elnyomás most is van, a kapitalista rendszer negatív hozadékának köszönhetően hajsza van a megélhetésért, a munkáért. Kizsákmányolásról is beszélnünk kell, a minimálbér minimalizálásáról, a megélhetés és nélkülözés kéz a kézben lététről.

De nem csak a materiális viszonyokat szükséges górcső alá venni, elengedhetetlen, hogy szellemi és érzelmi viszonylatban is kiértékelést tegyünk. Ugyanis az emberek nem csak azért boldogtalanok, mert egzisztenciájuk bizonytalan, hanem azért is, mert kilátástalan a magánéletük. Egyedülállóság, hálátlanság, hűtlenség, betegség, kilátástalanság. Ezek mind olyan problémák, melyekre szegény vígasz a pénz, ám annál nehezebb megoldást találni rájuk.

Idő teltével, mikor nem változik semmi, a bánatnak egyetlen feledtetője akad, az ital.

Magyarországon ez kifejezetten tapasztalhat jelenség, nem kell messzire mennie senkinek, hogy találkozzon rendszeres alkoholfogyasztóval. Hazánkban jelenleg 800.000-re rúg a jegyzett alkoholisták száma, de ez csak több lehet, feltételezhetően 1 millió embert érinthet alkoholizmus közvetlen vagy közvetett módon.

– „Előszőr úgy éreztem valamit tennem kell érte. Borasztó volt úgy látni nap mint nap, hogy nem tudott magáról. Leültem vele beszélni, de a szép szó nem segített. Ő csak folytatta. Később ütött, vert, napokig nem jött hozzánk haza, majd egyszer csak hazatámolygott. Akkor úgy éreztem elengedem. Nincs szükségem egy demoralizáló „szörnyre”, aki szemem láttára öli meg magát. Egyik napról a másikra elköltöztem. Hónapok teltek el, mikor valahonnét mélyről egy hang szólalt meg bennem. Ha magára hagyom és végleg elengedem, nekem kell elszámolnom a lelkiismeretemmel, hogy nem voltam ott vele, amikor szüksége lett volna rám. Felkerestem és tiszta lappal nyitottam felé újra. Ő nem ismert meg. Nem tudta ki vagyok. Nem ismerte meg a saját fiát, szeme alkoholmámortól volt ködös. Úgy döntöttem, bármennyire is az apám, a szememben már csak egy alkoholista marad”. – Élettörténet egy P.M. monogramú interjúalanytól.

Az alkoholizmus definíciója a következő: az alkoholfogyasztásnak mindazon módja, amely az egyén vagy a közösség károsodásához vezet.

Az alkoholizmus diagnosztizálásának erőssége 8 pontban meghatározott. Ha 3-4 eset állapítható meg a betegnél, akkor enyhe alkoholizmusról, 5-6 esetében közepesről, ha ennél több vagy az összes pont illik az alanyra, akkor erős alkoholizmusról beszélhetünk.

A pontok a következők:

  1. Kontrollvesztés – a fogyasztás mértéke
  2. Sóvárgás az alkohol után
  3. Életmódváltás – beszűkült életvitel, amelyben az alkohol köré rendeződik minden
  4. Tolerancianövekedés – a szervezet hozzászokik az alkoholhoz, és egyre több mennyiség kell a berúgáshoz
  5. Elvonási tünet – kézremegés, verejtékezés, szapora szívverés, álmatlanság, izomgörcs, légzésbénulás
  6. Tudatos ivás – a betegség felismerése után folytatódik a pusztító életmód
  7. Sikertelen leszokási kísérletek
  8. Testi tünetek – érrendszeri, máj, emésztőszervi szövődmények

Az alkoholizmus azért is mondható egy több összetételű betegségnek, mert mind szociológiai, mind pszichológiai és egészségügyi vonatkozása is van.

Könnyedén megállapítható, hogy az ember alkoholbefolyásoltság esetén a szociális viselkedése deviánssá, azaz akár a normától eltérő magatartásformává változhat.

Pszichológiai vonatkozásban az idült alkoholisták esetében delírium tremens alakulhat ki, vagyis hallucinációk és képzelgések léphetnek fel, de sok mentális beteg is alkoholfogyasztó, itt főképpen a skizoid személyiségzavarban szenvedők, a drogfogyasztók és a bipoláris zavarban szenvedőkről beszélhetünk.

Kutatási eredmények támasztják alá azt az érdekes tényt, miszerint az alkoholizmus 60%-ban genetikai öröklődésnek köszönhető, mint környezeti behatásnak.

Az alkoholizmust más néven a tagadás betegségének is szokták nevezni, mivel az alkoholfüggők nehezen tudják bevallani önmaguknak alkoholproblémájukat. Ennek oka lehet, hogy a társadalom kirekesztő magatartást tanúsít az alkoholistákkal szemben, ezért megpróbálják önmaguknak elhitetni, hogy semmifajta függőségi problémájuk sincsen.

Az alkoholizmus azért is iszonyatos szörny, mert évtizedek alatt teszi tönkre az embert. Mások, és a saját szeme láttára épül le és válik semmivé.

De nem csak az alkoholizmus a rákfenéje a magyar társadalomnak. Az Eurostat adataiból kiderült, hogy az Európai Unió felnőtt lakosságának 6,8%-a szenved bipoláris zavarral, depresszióval. Magyarországon ez az adat 10, 5% – ez az uniós tagállamok között a legnagyobb. A depressziósok többsége nő, de a férfiak közt is szép számmal jelentkező mentális betegség.

Fotó: KSH

Érdekes eredmény, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében kétszer annyi a bipoláris beteg, mint a diplomásoknál. Kikövetkeztethető, hogy az életkörülmények és az anyagi lét negatívumai felerősítik, gerjesztik a depresszió kialakulását, ami visszavezethető hazánk jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetére.

A depresszióval pedig öngyilkosságot vonzhat magával. 2014-ben az Európai Unióban 58 ezer ember oltotta ki saját maga életét. Tízből nyolc öngyilkosságot a férfiak követik el. Hazánk ebben a kérdésben is dobogón van, egész pontosan a második helyen Litvánia mögött.

A népességhez viszonyítva százalékos eloszlásban Litvániában 100.000 emberből 32 követ el öngyilkosságot, ez a szám Magyarországon 19.

Fotó: Eurostat

Ezeknek az adatoknak a tükrében is nyilvánvaló, amit mindenki lát, hogy boldogtalanok vagyunk. Alkoholba fojtjuk bánatunk, letargia és apátia övezi szellemünk, ami sok esetben ahhoz vezet, hogy már nem bírjuk tovább a megpróbáltatásokat, a szenvedést, az élet igazságtalanságát. Nem marad más, míg végül távozunk.

 

Szerző: Varga Tibor

Facebook hozzászólások

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

OK