2024. április 16 , kedd - Csongor

A nagyvállalatokat venné elő az EU a beszállítóik jogsértéseiért

Fotó: Pexels

Az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját azon jogszabálytervezet kapcsán, amely kötelezővé tenné az uniós nagyvállalatok számára, hogy ellenőrizzék, vajon a beszállítóik alkalmaznak-e gyermekmunkát vagy károsítják-e a környezetet. Amennyiben a szabály életbe lép, a gondatlan cégeket különböző szankciók fogják sújtani.

 Még idén júniusban megkezdődhetnek a tárgyalások az uniós tagállamokkal a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) néven ismert, a vállalati fenntarthatóságot elősegítő tervezetről. A javaslat minden Európai Unión belül működő nagyvállalatra vonatkozik, amely legalább 500 főt foglalkoztat és 150 millió eurót meghaladó nettó világpiaci árbevétellel rendelkezik.

A CSDDD értelmében az érintett társaságoknak be kell azonosítaniuk, és szükség esetén meg kell akadályozniuk a tevékenységük emberi jogokra és környezetre gyakorolt káros hatásait.

Az átvilágítási kötelezettség a szervezetek leányvállalataira és értékláncaira, így beszállítóikra is vonatkozik.  Az irányelvnek megfelelően a nagyvállalatoknak rendelkezniük kell egy olyan tervvel is, amely biztosítja, hogy stratégiájuk összeegyeztethető a Párizsi Megállapodás céljaival. Ezen túlmenően a cégvezetők kötelességeit is egyértelműen meghatározzák a folyamatban, hogy döntéseiknél még inkább figyelembe vegyék az emberi jogokat és a környezeti szempontokat is.

“A fenntarthatóság központi kérdéssé vált a társaságok működése szempontjából, ami miatt egyre inkább beépítik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezőket a stratégiájukba. A CSDDD ezen felül elvárja, hogy a szervezetek alaposabb átvilágítást végezzenek még a beszállítóikon is. Amennyiben nem tesznek eleget ezeknek a kötelezettségeiknek, akár súlyos kártérítések megfizetésére is kényszeríthetik őket” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője. „Kritikusan fontos, hogy a vállalatok időben felkészüljenek, megtegyék a szükséges lépéseket és számot is tudjanak adni a területen tett erőfeszítéseikről. Egy esetleges botrány ugyanis könnyedén bizalmi válságot okozhat a cég számára munkavállalói, befektetői és vevői körében is” – tette hozzá.

A várakozások szerint a fenntarthatósági jelentések még inkább kulcsfontosságúvá válnak, mivel ezáltal bizonyíthatják majd a társaságok az eredményeket a befektetők és a hatóságok számára.

Az Európai Parlament már tavaly év végén elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD). A CSRD 2024-től egységesíti a társaságok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat hozzá arról, mit tesznek a szervezetek az ESG megfelelés érdekében. Az EY hatástanulmánya szerint az eddigi mintegy 11 ezerről közel 50 ezerre nőhet azoknak az EU-s vállalkozásoknak a száma, akikre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség, becslések szerint csak Magyarországon több mint ezer vállalat érintett.

 

(Sajtóközlemény)