A munkaadók többsége pozitív tapasztalatokról számolt be a közös munkával kapcsolatban. Az esetek döntő többségében különösebb probléma nélkül sikerült az új kolléga beilleszkedése, negatív tapasztalatokról a vállalatok elenyésző hányada nyilatkozott. A munkaerő felvételhez és a beilleszkedés elősegítéséhez a cégek csak elvétve vettek igénybe alapítványi segítséget – derül ki a Profession.hu friss reprezentatív felméréséből.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsága az elmúlt években egyre kedvezőbben alakult, de az adatokból látszik, hogy a cégek továbbra sem használják ki a munkaerőpiaci csoport nyújtotta lehetőségeket adekvát mértékben.
A tapasztalat hiánya visszatartó erő lehet a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását és munkavállalását illetően mindkét fél számára. Felmerülhetnek munkáltatói és dolgozói oldalon is feltáratlan igények, kérdések, amelyek miatt gyakran nem mernek nyitni a megváltozott munkaképességű emberek felé a vállalatok, és előbbiek pedig sok esetben félnek belépni a munkaerőpiacra. Azok a munkaadók, akik viszont alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozót, túlnyomórészt pozitív tapasztalatokról számoltak be: a megkérdezett, sérült embereket foglalkoztató vállalatok kétharmada kifejezetten pozitívan nyilatkozott a közös munkáról, 31 százalékuk nem tapasztalt különbséget az ép munkatársakhoz képest, negatív tapasztalata a munkáltatók mindössze 1 százalékának volt – derült ki a kutatásból. Azoknál a vállalatoknál, akik nem alkalmaznak megváltozott munkaképességű személyt, az esetek felében szóba sem került ez a lehetőség, pedig a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben különösen fontos tényező a munkaerőpiaci csoportban rejlő potenciál kiaknázása.
A hazai munkaadók motivációi
Azok a magyarországi cégek, akik alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkaerőt, 39 százalékban a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alóli mentességet és az egyéb gazdasági előnyöket említették motivációként. A cégek 25 százalékánál játszott közre személyes érintettség, 19 százalékuknál társadalmi felelősségvállalási szempontok, míg 7 százalékukat ösztönözte más cégnél látott jó gyakorlat. Az esetek több, mint felében a jelentkező sérült munkavállaló teljesen alkalmasnak bizonyult az adott munkakör betöltésére, ezért döntöttek az alkalmazása mellet.
„Az érkező megváltozott munkaképességű kolléga beilleszkedése nemcsak a munkafolyamatok szempontjából fontos, hanem a munkahelyi közösségre is jelentős hatással lehet. A tapasztalatok ebben az esetben is előremutatóak: a felmérésben megkérdezett vállalatok fele nyilatkozta, hogy az új kolléga zökkenőmentesen illeszkedett be a munkahelyi csapatba, 46 százalék közölte, hogy a folyamat során nem is szorult különösebb segítségre a belépő. 13 százalékuknál fordultak elő kihívások, amiket sikerült áthidalniuk, megoldhatatlan problémákról pedig a munkáltatók mindössze 2 százaléka számolt be” – mondta Dencső Blanka a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Kölcsönös pozitív hatások
A belépés után az esetek több, mint felében a megváltozott munkaképességű kolléga idővel egyre otthonosabban mozgott a munkakörében és önállósodott, az esetek harmadában pedig a kezdeti zárkózottság után nyitottabbá vált a közösség felé. A munkahelyi közösségek általában jól reagáltak az újonnan érkező munkavállalóra: a megkérdezett munkaadók 46 százaléka monda, hogy a kollégák nemcsak az új kolléga, hanem más fogyatékos emberek irányába is nyitottabbak lettek a tapasztalatok hatására.
Megváltozott munkaképességű emberek nyílt munkaerőpiaci integrációjának segítésével számos civil szervezet, alapítvány foglalkozik Magyarországon, ezzel a lehetőséggel viszont csak kevés vállalat élt: a sérült munkavállalókat alkalmazó hazai vállalatoknak mindössze 7 százaléka vette igénybe civil szervezet segítségét. „A megváltozott munkaképességű emberek hatékony integrációja során gyakran merülnek fel kérdések és különleges igények mindkét fél részéről. Ilyen esetekben gyakran jól jöhet egy, a területen jelentős tapasztalattal rendelkező alapítvány, amely ismeri mindkét fél lehetséges szükségleteit. A KézenFogva alapítvány egyrészről gyakorlati segítséget nyújt a sérült munkavállalóknak a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez és a munkahelyi közösségekbe való beilleszkedéshez, másrészről pedig segít a munkaadóknak eligazodni a foglalkoztatással kapcsolatos jogi és egyéb témákban” – magyarázza Fehér Miklós, a KézenFogva Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatás-vezetője.
