2024. április 16 , kedd - Csongor

Távmunka és a digitalizációval járó adatbiztonsági kockázatok

Fotó: Pexels

Folyamatosan növekszik a nyugat-magyarországi vállalkozások digitális fejlettségi szintje, a cégvezetők nagy részében azonban fel sem merül, hogy cégük kiberbiztonsági támadás áldozatává válhat, a saját adatbiztonsági felkészültségükkel pedig meglepően elégedettek — derült ki az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó Pencloud által végzett felmérésből.

A távmunka megoldások katalizátorként hatnak a kiberfenyegetésekre

A szombathelyi székhelyű Pencloud Üzleti Informatika Kft. online kutatást végzett a régió cégeinek digitális fejlettségi szintjének felmérése érdekében. Összesen 107 nyugat-magyarországi kis- és középvállalati döntéshozó vett részt, főként a szolgáltatási és a kereskedelmi szektorból. A kutatás során arra kerestek válaszokat a szakértők, hogyan látják a ma már szinte kötelező technológiai újításokkal kapcsolatos kihívásokat a régiós cégek, illetve mennyire tartják felkészültnek vállalkozásukat digitális szinten arra, hogy az online vagy hibrid munkavégzést biztosítsák kollégáik részére.

A felmérés során több témakört is alaposan megvizsgáltak, úgymint a járványhelyzet hatása a vállalkozások működésére, a digitalizáció szerepe és fontossága a cégek életében, informatikai hátterük állapota és ezzel kapcsolatos fejlesztési terveik, illetve, hogy felkészültek-e a cégek a növekvő adatbiztonsági kockázatokra.

Ahogyan Fonyó Szabolcs a Pencloud ügyvezetője is elmondta, a Covid-helyzetnek rengeteg munkavégzést érintő pozitív hozadéka van, azonban a növekvő digitalizáció támadhatóbbá teszi a vállalkozásokat: „Kevesebbet utazunk, elfogadottabb lett a videókonferencia, az otthoni munkavégzés. Ez azonban katalizátorként hathat a külső fenyegetettségre. Sokkal sebezhetőbbek lettek a rendszereink, ma már nem tudok olyan embert mondani, akinek vagy aki ismerősének ne lett volna zsarolóvírus-támadása.”

A hibrid megoldás váltja fel a régi munkarendet

Nagyon úgy tűnik, hogy a távmunka és a hibrid munkavégzési mód nemcsak velünk marad, de egyre népszerűbbé válik majd, a cégeknek pedig fel kell készülniük az új világra, ha versenyképesek szeretnének maradni. A válaszadók 84%-a gondolta úgy, hogy a távmunka a céges mindennapok szerves részévé fog válni. Nem meglepő, hogy a kutatásban résztvevő vállalatok közel fele végzett jelentősebb informatikai fejlesztéseket az elmúlt pár évben fennálló járványhelyzet miatt. A fejlesztések többsége a távoli munkavégzést támogatta: sokat költöttek mobileszközök beszerzésére, videokonferencia rendszerek installálására, illetve az otthoni hálózatok biztonsági fejlesztésére, például VPN megoldások segítségével.

Míg a vállalati döntéshozók 45%-a mondta, hogy a járványhelyzet vége után is lehetővé teszik majd a távmunkát, a megkérdezettek egyharmada a legszigorúbb lezárások alatt sem élt ezzel a lehetőséggel. A legnépszerűbb kapcsolattartási megoldásnak egyértelműen a hibrid megoldás bizonyult, a válaszadók 74%-a állította, hogy részben online, részben személyesen tartják a kapcsolatot ügyfeleikkel.

Berobbant a digitalizáció, de rengeteg még a kiaknázatlan lehetőség

A résztvevő vezetők 89%-a egyetértett abban, hogy a járványhelyzet növelte a kis- és középvállalkozások digitális felkészültségét, valamint abban is, hogy a digitalizáció növeli a versenyképességet. Ennek ellenére a válaszadók mindössze 29%-a rendelkezik modern, újszerű IT gépparkkal, informatikai eszközeiket pedig leginkább átlagos állapotúnak tartják. A felmérés azt is megmutatta, hogy weboldala szinte már minden cégnek van (99%) és a többség vállalati Facebook oldallal is rendelkezik (75%), kevesen használják viszont a külföldön jól ismert LinkedIn-t.

Egyre jobban elterjedtek továbbá a felhőalapú szolgáltatások is. Ezzel kapcsolatban leginkább azt emelték ki előnyként, hogy mobilon és számítógépen keresztül is könnyen hozzáférhetnek a munkához szükséges levelezéshez és adatbázisokhoz, ami rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé. Meglepő módon a költséghatékonyság csak a harmadik legfontosabb szempont volt, a biztonság és az egyszerűbb karbantartás pedig alig szerepeltek a fő döntési tényezők között.