2019. június 19 , szerda - Gyárfás

Az üzleti titok hatékonyabb védelme

Fotó: Rawpixel/Unsplash

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.

Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) eddig a Polgári Törvénykönyvben („Ptk.”), a személyiségi jogi részben került meghatározásra. Ebből következően megsértésük esetén a Ptk. személyiségi jogok megsértésére irányadó szankciói érvényesültek, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben („Tpvt.”) meghatározott szankciók.

Az új rendszerben az üzleti titok és a know-how különálló törvényben került meghatározásra és ebben a törvényben találhatók meg az üzleti titok megsértésének szankciói és az üzleti titok megsértésével összefüggő polgári peres eljárások szabályai is.

„A korábbi szabályozáshoz képest mind az üzleti titok, mind a know-how meghatározása módosult, a legnagyobb változás mégis az, hogy az üzleti titkot augusztus óta nem személyiségi jogi jellegű védelem, hanem vagyoni jogi jellegű védelem illeti meg” – emeli ki dr. Weidinger Péter LL.M., az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Az új szabályozás pozitív módon rögzíti az üzleti titokhoz fűződő jogot, amely a hasznosítást, a mással történő közlést és nyilvánosságra hozatalt foglalja magában. Újdonság az is, hogy a jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja, továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat.

Fontos megjegyezni, hogy az üzleti titokhoz való jog nem korlátlan jog. Amennyiben ugyanis más jóhiszeműen szerzi meg az üzleti titkot pl.: a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás útján, vagy a jogosulttól történő vásárlás útján jut az üzleti titokhoz, abban az esetben nem áll fenn az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben pl.: két cég egymástól függetlenül jön rá egy új műszaki megoldásra, akkor mind a két céget megilleti az üzleti titokhoz fűződő jog harmadik személyekkel szemben, azonban egymással szemben nem hivatkozhatnak az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére.

 

Facebook hozzászólások