2021. november 28 , vasárnap - Stefánia

„A csökkentett munkaidőnek törvényszerűen be kell következnie”

Megkérdőjelezik a kényszeres profit növelést, kritikus gondolkodásra tanítanak, és a 4-napos munkahét potenciális bevezetésére is felkészítik a hallgatókat az idén 30. születésnapját ünneplő, budapesti IBS-en.

Az egyetem három évtizeddel ezelőtt az első magyar magánfőiskolaként nyitotta meg kapuit, most pedig azzal járnak élen az üzleti oktatásban, hogy a jelenkor kihívásaira – mint a túlfogyasztás vagy a fenntarthatóság –, keresnek válaszokat. Az IBS „a felnőtt életét” 30 civil szervezet együttműködésével kezdi meg. Nagy Bálint, a marketing tanszék vezetője beszélt az új irányokról, írják a közleményben.

„Azt próbáljuk a hallgatókban valahogy tudatosítani, hogy nem minden áron az a siker mércéje, hogy mennyire gyorsan tudom a profitot növelni. Lehet, hogy egy üzleti modell vagy egy ötlet a profittermelés szempontjából nagyon jó, de ha az nem etikus, káros a környezetre vagy a társadalomra nézve, netán csak rövid távon termel hasznot, akkor nem használható” – mondja Nagy Bálint tanszékvezető, aki az alapítás óta tanít a brit egyetemi diplomát adó, de budapesti székhelyű IBS-en.
Az intézmény falai között zajló magasszintű és gyakorlatközpontú oktatásnak mostanra kifejezetten hangsúlyos eleme lett a fenntartható és az etikus üzleti magatartásra nevelés – utóbbit az angol akkreditációt adó Buckinghami Egyetem el is várja partnerintézményétől.

A progresszív gondolkodás jegyében az IBS a 30. születésnapját azzal ünnepli, hogy közel 30 civil szervezettel (mint például A Város Mindenkié Egyesülettel, a Hintalovon Alapítvánnyal, az SOS Gyermekfalvakkal vagy az Utcáról Lakásba Egyesülettel) kezdi meg együttműködését az őszi tanévtől. „Mára a marketing gyakorlatilag társadalomtudománnyá vált. Persze, az üzleti életből ered, de miután fogyasztói társadalommá váltunk, mindent átitat a szellemisége. Ez alól a civilek, a non-profit szervezetek sem vonhatók ki; bizonyos szempontból vállalat módjára kell gondolkodniuk, és azokat a marketingstratégiákat nekik is el kell sajátítaniuk, amelyek által folyamatosan láthatók és sikeresek lesznek” – beszél az együttműködés alapjáról Nagy Bálint.

Forradalmi változtatások az oktatásban

Az üzleti egyetem azonban nem csak az új szereplők bevonásával igyekszik naprakész lenni. Gyökeres változás az elmúlt tíz év oktatásához képest, hogy az órákon már alig használnak tankönyveket, mivel azok ritkán tudják tartani a lépést az üzleti világ változásaival. Egy ötéves könyv ma már elavultnak számít az üzleti oktatásban, ezért – bár a tanított tárgyaknak továbbra is megvan a tankönyvi háttere – ma már slide-okból, a tudományos folyóiratokban és a sajtóban megjelent legfrissebb cikkekből, konkrét eseteket kielemezve tanulnak a hallgatók.

Nincs benne a tankönyvekben az sem, hogy a munkahét a 21. században miként alakul át; de Nagy Bálint szerint a rövidített munkaidő vagy a 4-napos munkahét a közeli jövőben törvényszerűen realitássá válik „Mi erre is felkészítjük a hallgatóinkat, ha csinálnak egy vállalkozást, tudjanak ehhez az új felálláshoz viszonyulni. A témát a HR órákon már most kivesézzük”.

Az elmúlt néhány évben a fenntarthatósággal kapcsolatban új témák és tárgyak kerültek be az IBS órarendjébe. Külön tárgyalják a csomagolás és az újrahasznosítás kérdéskörét, a mesterképzésen pedig már négy éve oktatják a responsible marketing, vagyis a társadalmilag érzékeny marketing alapelveit és eseteit.
Próbálják rávezetni a hallgatókat arra is, miként lehet állandó növekedés nélkül is sikeres gazdasági vállalkozást fenntartani. Nagy Bálint így összegez: „A folyamatos termelés növelési kényszert vissza lehet fogni, ha a további termékek létrehozása helyett a kevésbé nyersanyagigényes szolgáltatások irányába mozdulunk el, vagy termékinnovációval. Ma már egy sportcipő honlapján pár klikkeléssel létre tudod hozni a saját cipőd, az egyik keksz oldalán pedig eldöntheted, hogy milyen színű legyen a tészta, a töltelék, mi legyen a kekszre nyomva. Ez például a perszonalizáció, amely az igénykielégítés egy formája, nem jár több energiafelhasználással, de remek profit növelési lehetőség.”

Az egyetem alapvető célja, hogy kritikus-analitikus gondolkodásra nevelje a fiatalokat.

„Ne feltétlen fogadjuk el a kész modelleket, de az újak kigondolásakor az etikus megközelítés alapkritérium legyen.”
– hangzik el Nagy Bálinttól az IBS egyik fontos alaptétele. Hozzáteszi végül, hogy kifejezetten nagy kihívás a mostani fiatal generációt a hosszabb távú gondolkodásra nevelni. „Ez egy instant generáció. Gyorsan megkap mindent, így a sikert is. El kell fogadtatni a hallgatókkal, hogy ha társadalmi hatását tekintve egy briliáns kreatív ötlet vagy innováció sok sebből vérzik, vagy a környezetre nézve káros, akkor inkább menjen a kukába. Ez marketingtanárként nem könnyű feladat, mert ez a szemlélet szembe megy a ma szokásos üzleti gondolkodással.”

Nagy Bálint 1985-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően hat éven át a MALÉV-nél dolgozott, mely időszak utolsó két esztendejében a vállalat arculatváltási, márkaépítési programjának vezetője volt. 1991-ben a BBDO Budapest ügyvezető igazgatójaként ismertette meg a magyar piacot többek közt a Douwe Egberts, Pizza Hut és Wrigley’s márkákkal, továbbá a DELTA légitársaság nevével. 1992-től az IBM Magyarország marketingkommunikációs igazgatója lett. 1994-ben kezdett el marketingkommunikációt tanítani az International Business Schoolban. 1995-től a MATÁV Public Relations igazgatójává nevezték ki, ahol 2002-től a Matáv Csoport, majd a magyarországi T-Csoport kommunikációs igazgatója lett. 2002-től 2006-ig az Axelero, majd T-Online Zrt. Igazgatósági tagja volt. 2006 végétől töltötte be a Magyar Reklámszövetség elnöki tisztjét. 2008-tól 2009-ig a Vodafone vállalati kommunikációs igazgatója volt. 2009-ben szerzett doktori fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem történészi doktori iskolájában. 2009 óta az International Business School marketing tanszékét vezeti.

Facebook hozzászólások