Az „A” kategóriás irodák növényeinek mestere, a föld nélküli, hosszú élettartamú virágok specialistája. Szenvedelmes kertészmérnök, aki az egyetem után, egy Budapest környéki állami gazdaságban nagyüzemi gyümölcstermesztést művelt a szocializmus keretei között. Kiss Tamással, a Decorum Kft ügyvezetőjével beszélgettünk, aki egy igazi irodakertész.
-Nagyon jól behatárolható, hogy hol vannak az én ügyfeleim. Ott, ahol az irodakultúra, a munkakultúra megköveteli, hogy növény is legyen és szakértőre van szükség. Ez vagyok én.
-Ön akkor tulajdonképpen egy irodakertész?
-Szó szerint, igen.
-Az instagramon láttam, hogy népnevelést folytat. Annyira rosszul bánunk a növényekkel?
-Az én küldetésem kettős. Az egyik arról szól, hogy az irodában kulturált megoldások legyenek, hogy tűnjön el a padlószőnyegről a barna cserép alátéttel, amit sajnos az elegáns bankokban is látunk. A cél, hogy egy viszonylag drágán megvásárolt növény, ne csak 2-3 hónapig díszítsen. Olyan technológiai megoldásokat alkalmazunk, amivel ez éveken át jó minőségben fenntartható.
-De ez nem csak pénzkérdés.
-Nem. Elsősorban szakértelem kérdése, hogy jól válasszuk meg a növényt, hogy milyen módon használjuk azt a technológiát amit kell, és hogy tartsuk be azt a pár, egyszerű szabályt. A növények segítenek abban, hogy az emberek munka közben is jól érezzék magukat, hogy kreatívabbak legyenek. Számos pozitív tulajdonságuk van az iroda levegőjét és a hangulatot illetően. A kertész feladata, hogy a növények mindig szépek legyenek, hogy ne olyan legyen, mint a félretaposott cipő, amit már nem szabadna hordani.
„A földnélküli virágok a hidrokultúrás növények. Ezekről azt kell tudni, hogy föld nincs a rendszerben. Agyaggranulátum helyettesíti a földet, ebben a közegben a növény gyökere remekül meg tud kapaszkodni, és bár tápanyagot nem szolgáltat, de azt mi adjuk neki mesterségesen. Nem a vízbe keverjük, hanem granulátum formájában adagoljuk a növényeknek. Ez azért is speciális hidrokultúrás táp, mert az ioncserélés elvén működik, ami teljesen rendhagyó ebben a szakmában.
-Milyen lehetőségek vannak az irodában, ha a növényekről beszélünk?
-Egyik oldalról szűk lehetőségek vannak. Bizony mi az irodákban irodakertészként jelentősen eltérő körülmények között dolgozunk, mint a kollégák a parkban, ahol 6 hónap szünet van. Ahol nem baj, ha nem mindig szépek a virágok, mert egy fűnyírás után megint minden gyönyörű lesz és ha kipusztul egy növény lehet, hogy észre sem veszik. A mi munkánk során az év minden napján jól kell kinézni a növényeknek. Ez komoly felelősség.
-Hogy választanak a megbízóik növényt, vagy ez az önök feladata?
-Amikor én növényt választok, akkor mindig az év legsötétebb időszakára gondolok, szem előtt tartom, hogy mi a növekedési erélye, hogy lehet kondíciót fenntartani. Szóval elég sok szempontot veszek figyelembe a növényválasztáskor.
-És ha a megrendelőnek nem felel meg?
-Ez mindig az egyeztetés során alakul ki. Ha van rá igény, akkor ingyenes felmérést végzek, megismerkedem a helyszínnel, megfigyelem a fényviszonyokat, a fűtésmódot, a berendezést. Van, ahol térelválasztásra van szükség, és az is kiderül, hogy mi a speciális igénye a megrendelőnek. Ezek után eldöntöm, hogy milyen technológiát ajánlok, és addig módosítunk, amíg nem találkoznak az elképzelések, valamint az árak is összhangba kerülnek.
Sok embernek problémát okoz a növényvásárlás, mert az a tapasztalat, hogy otthon sem tudja rendben tartani. Ha ez komoly invesztíciót jelent, akkor érdemes valóban szakemberhez fordulni. Olyan megoldást kell találni, ami működik hosszútávon is, nem az a megoldás, hogy félévente kicserélem a drágán megvásárolt növényeket.
-Általában az irodai alkalmazottak locsolnak. De honnan lehet tudni, hogy megfelelően csinálják-e?
–Mi növényápolásról szoktunk beszélni, nem locsolásról. Ez olyan, mintha a szépségápolást kézmosásra redukálnánk. Ha valaki meglocsolta a növényt, az alapvetően életben tartotta, de sajnos ez nem elég, mert a növények a kertészetben láttak utoljára tápanyagot. Ha éheztetjük a szegény, az nagyon hamar meglátszik rajta. Amit mi vállalunk az a növények gondozása. Sőt növényvédelemmel is foglalkozunk, ami egy irodában tényleg komoly szakmai feladat.
– Többes számban beszél, ezek szerint az irodakertészek többen vannak?
-Mi pillanatnyilag hárman vagyunk. Szolgáltató cégként működünk elsősorban, a növényápoláson túl vállaljuk a tervezést és a megvalósítást is. Ez egy régi igény, viszont most egy kicsit trendi lett. Gondoljunk a növényfalakra, amik terjedőben vannak és egy nagyobb intenzív zöld felületet jelentenek az irodán belül.
-Ezért nevezünk bizonyos irodákat zöld irodának?
-Ez az egyik szívfájdalmam. Azt reméltem, hogy ebben végre a kertészek is szerepet kapnak, de szó sincs róla. Ezt a környezetvédők, az ökológiai szemléletet folytató világ alakította ki. Itt szó nincs a növényekről, csak a környezetbarát és energiatakarékos megoldásokról.
-Ha már erről beszélünk, önnek mit jelent a fenntartható fejlődés?
-Nem a fenntartható fejlődés a cél, hanem a fenntartható növényállomány. Ez alatt pedig azt értem, hogy a jó állapotban odakerült növény, jó állapotban is maradjon meg. Tapasztalatom szerint sok ember otthon is küzd ezzel a feladattal, és azt is kétkedve hallgatja, hogy hónapok múlva szebb lesz a növény, mint amikor megvásárolta. Mi pont ez tudjuk garantálni.
-Vannak változások? Új technológia?
-A kertészek az elmúlt évtizedekben egészen más földkeveréket használnak. Nem ment át a köztudatba, hogy az új földben a régi szokásokkal ártunk a növényeknek. Aki például azt a gyakorlatot követi, hogy sokszor kis vízadaggal öntöz, soha nem hagyja kiszáradni, esetleg a tálkában áll a víz alatta folyamatosan, annak szenvednek a növényei. A mai földkeverék úgy működik, mint egy szivacs, jóval több vizet tud megtartani a földlabdában, és ha ott nem marad hely a levegőnek, akkor a növény gyökerei kezdenek elhalni. Ilyenkor lehet, hogy nem pusztul el, de elkezd vegetálni és olyan vágányra kerül, ahonnan nehéz jó irányba terelni.
-Soha nem lehet a látszatra elpusztult növényeket megmenteni?
-Nem mondom, hogy soha. Otthon lehet ezzel kísérletezni, de az irodában ez nem megy. Van egy munkakultúra. Az iroda imidzséről van szó, nem lehet megengedni, hogy növénykórházat üzemeltessünk. Manapság minden cég szeretné megtartani a jó munkaerőt, és ehhez igyekeznek megfelelő munkakörülményeket teremteni. Szondázzák az embereket, hogy mitől éreznék jól magukat. Az első általában a világos iroda és rögtön a második, ahol növények vannak. Csak ezek után jön csak a kávégép, a csocsóasztal és az egyebek.
A másik gondolat, ami ide tartozik: kezd begyűrűzni a biofilia fogalma, ami tudatosan felvállalja a növényhez való kapcsolódást, illetve a kapcsolódás igényét az embereknél, ahol nem csak a külső környezetben vannak növények, hanem bent is. Tartókban, összeültetésekben vagy növényfalban, illetve a kövek, a fa felületek egy kicsit még oldottabbá teszik az irodai légkört.
-Láttam már olyat is, ahol komplett fák vannak bent az irodaépületben.
–Természetesen ez is megoldható bizonyos feltételek mellett. Az egyik, hogy legyen elég magas az iroda (nevet), a másik, hogy milyen fényviszonyok vannak, mert ahol nincs elég fény, ott nem lesz levél a fán. Általában a növények valamilyen kulturált kaspóban jelennek meg az irodákban, de előfordul, hogy eleve kialakítanak számukra helyet a bútorban, vagy az épületben szerkezetileg. Ezek a legszebb feladatok.
-És a növényfal?
-A növényfal nem olyan régen kezdett beszivárogni a gyakorlatba. Ezek a legdrágább megoldások, amelyek eleve fékezik a terjedésüket. A növényfalaknak többféle alaptípusa lehet. Ez egy komoly tudomány.
-Milyen visszajelzéseket szoktak kapni?
-Jó visszajelzéseket. Nekünk is jó érzés látni, hogy amit ígérünk, azt be is tudjuk tartani, hiszen mint mondtam, vissza-visszatérve az ügyfelekhez látjuk, hogy az odahelyezett növények 3-4-5 év múlva is gyönyörűen fejlődnek.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
(X)
Szerző: M. Kovács Ágnes
