2019. augusztus 21 , szerda - Sámuel

„Aki ingatlanfejlesztő, annak felelőssége van”

Balassa László irányításával került végső fázisba a 27 000 négyzetméteres Corvin Technology Park irodaház. A Futureal-csoport új projektigazgatója két évtizedes tapasztalattal rendelkezik nagy értékű ingatlanfejlesztések tervezésében és megvalósításában.

– Mondhatjuk, hogy az építőipar jó időszakot él. Mire kell figyelni manapság, ha meg akarunk felelni a kor igényeinek?

– A magas minőségű, mind a végfelhasználói mind pedig a befektetői elvárásokat maximálisan biztosító termékek létrehozása ma már alapvető elvárás. Ezen túlmenően egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, alacsony üzemeltetési költség, környezetvédelem, használati érték. Nekünk fejlesztőknek nagyon nagy a felelősségünk, hiszen az új épületeknek projektről projektre, lehetőség szerint mindig valami újat, korszerűbbet kell tartalmaznia minél kisebb környezeti terhelés mellett. A közlekedés után az építőipar rendelkezik az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal: az anyagok előállítása, szállítása, a beépítése komoly terhet jelent a környezetre világszerte.

Fontos, hogy a tervezők figyeljenek az épület ideális tájolására, természetes fényarányokra, tömör-nyitott felületek arányára, anyaghasználatokra. Emellett ugyanúgy hangsúlyt kap az építkezés fázisa is, miként kell megvédeni a fákat, hogyan kell gondoskodni a munkaterületeket megvilágító reflektorok beállításáról a minimális fényszennyezés miatt, valamint milyen módszerrel takarítsuk a teherautókat, amik elviszik a törmelékeket. Természetesen még sorolhatnám, de összességében a tendenciában egyértelmű javulást látok, és számos meghatározó piaci szereplőnél, mint a Futurealnál nagyon jól működnek a már átgondolt és kidolgozott folyamatok.

– Beszéljünk a Corvin Technology Parkról.

– Két ütemben egy egységes épület valósul meg a Corvin Sétány végén.  Jelenleg azon dolgozunk, hogy egy újabb komplexummal, a Corvin 7 irodaházzal bővítsük tovább a sétányon található irodaportfóliót. A fenntarthatóság, az élhető iroda szempontjából egy nagyon példamutató épületté válik a Corvin Technology Park a magyar piacon. Az elsők között szerezte meg a dolgozók komfortérzetének és egészségének javítására fókuszáló WELL tanúsítványt, és nagyon figyelünk az energiahatékonyságára is. A jövőben is arra törekszünk, hogy tovább fejlődjünk ezeken a területeken.

A Corvin-negyed keleti oldalán, a Nokia Skypark irodaház közvetlen szomszédságában helyezkedik el a két ütemben megvalósuló Corvin Technology Park. Az épület 14 200 négyzetméteres első üteme várhatóan idén tavasszal, a 12 800 négyzetméter bérbeadható területtel rendelkező második ütem pedig ősszel fejeződik be. A digitális korszak elvárásai szerint tervezett épület kialakítása egyszerre illeszkedik a korábban a Corvin Sétányon létrejött irodaházakhoz és mutat fel egyedi karaktereket.

Az ’A’ kategóriás irodaház már a tervezés fázisában megszerezte a BREEAM Very Good fenntarthatósági tanúsítványt, az épület pedig megkapta a nemzetközi International WELL Building Institute Platina előminősítését, amely a dolgozók egészségi állapotára és közérzetére pozitív hatást gyakorló szempontokat ismeri el az épületek tervezése során.

Az irodakomplexumban belső kert, tetőterasz, hővisszanyerő gépészeti rendszer, napkollektorok, biciklitárolók, biciklis zuhanyzók, víztakarékos szaniterek, valamint elektromosautó-töltők is helyet kapnak majd. Az irodaház előtti városi tér szoborral, szökőkúttal, valamint pihenőfelületekkel várja majd a járókelőket, míg a környéken mintegy 100 üzlet, éttermek, kávézók, fitnesz-wellness központ, gyors mosoda, posta, bankfiókok és mozi is található.

A legújabb praktikus felhasználói megoldások egyike az a telefonos applikáció, amivel a dolgozók képesek szabályozni a lámpáikat, leadhatják az éttermi rendeléseket, vagy akár láthatják mikor töltődött fel például az elektromos autójuk.

– Ez egy kicsit félelmetes!

– Ne gondold. Beleértve az épületfelügyeletet, sőt a szellőzést is, ezek a funkciók mind azt szolgálják, hogy jó közérzettel, és összességében még hatékonyabban tudjuk eltölteni a munkaidőt. Ez mind a dolgozók, mind az itt bérlő cégek számára komoly értéket jelent.

– Azt mondod, hogy egyértelműen más manapság az irodai környezet?

– Ma már nem annyira kötöttek, mint 8-10 évvel ezelőtt. Egyre jobban terjednek az úgynevezett agilis irodák. Az emberek nem feltétlenül kell, hogy dedikált helyeken dolgozzanak, az informatika kitágította a tereket, lehetőségeket az irodahasználatban egyaránt.

Szükség van innovatív közösségi terekre akár épületen/irodán belül, vagy kívül, hiszen fontos, hogy például egy 30-50 ezer négyzetméteres irodaépületben a dolgozókat inspiráló, környezet vegye körül.

Az utóbbi időben én személy szerint egyre több olyan irodai költözést éltem meg, amikor szinte csak egy kisebb dobozt vittem magammal. Ma már egy laptoppal, egy iPaddel, vagy egy okostelefonnal szinte minden elérhető. Az épületen belül bárhol leülsz, a szerverekhez hozzá tudsz férni, akár előadásokat is tarthatsz egy okostelefon segítségével. Tudatosan törekszünk a kevesebb papírfelhasználásra.

– Szóval kezdünk elszakadni a fix helyünktől és a papíroktól?

– Reményeim szerint igen. A dokumentumok, a számlanyilvántartó rendszerek már mind-mind online működnek. Nagyon bízom benne, hogy az irodaház parkjában egy padon 4 vagy 5G-hálózattal a munkánk oroszlánrészét el tudjuk készíteni. Én nagyon szurkolok ezért, mert egyrészt innovációt visz a fejlesztők munkájába, másrészt az emberek sokkal kreatívabbak, hatékonyabbak tudnak lenni. A Futurealnál nagyon figyelünk arra, hogy a tárgyalások zöme egy órába férjen bele. Tudjuk, hogy kiket és miért hívunk össze, fontos az előkészítés. Annak a 30-60 percnek viszont hatékonynak kell lennie, amihez fontos a támogató környezet.

– Mindig vezetőként dolgoztál?

– Friss diplomásként kicsit a japán módszer szerint, bár vezetőként, de a folyamatok szempontjából alulról kezdtem. Az első munkahelyem menedzsmentje azt várta el, hogy ismerjem meg a teljes cég működését, a folyamatokat, embereket minden szinten, így  gyakorlatilag az építési konténertől indultunk.

Azt gondolom, hogy ennek sokat köszönhetek, mert igazgatóként, amikor egy projekt egészéért felelünk, pontosan tudom, értem és érzem, hogy mit várhatok el a partnerektől a szolgáltatás, az építőipari minőség és a határidők kapcsán.

– Napi szinten tudod, hogy mi történik az építkezéseken?

– Alapvetően igen, fontosnak tartom, hogy tudjam, mi történik a projekt megvalósítási fázisában is, akárcsak projektkontrolling vagy egyéb területeken egyaránt.

– És ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy kellene?

-Van néhány ősz hajszálam, de azt tudjuk be a válságnak, ami az ingatlanszektort eléggé megrázta. Nemcsak céges, hanem emberi szinten is dolgozni kellett azért, hogy erősebben tudjunk kijönni belőle. Volt, akinek sikerült, volt, akinek nem. Emlékszem, egy kollégámra, aki malmozva azt kérdezte hangosan, hogy mikor lesz vége a válságnak, miközben az egyéni fejlődési és projekt lehetőségeket kerestem. Ez kell, hogy irányítsa mindennapjainkat, mert folyamatosan változó környezetben élünk, újabb és újabb kihívások elé nézünk, csak egy példa erre a jelenleg tapasztalható alvállalkozói limitált kapacitás.

– Ilyen helyzetben mégis hogy lehet meghatározott költségkeretekkel, határidőre fejleszteni?

– Véleményem szerint még jobban felértékelődik az előkészítés, tervezés szerepe, hogy tendereztetés során ne legyenek plusz körök, lehetőleg ne okozzanak a költségben nagy meglepetést. Egy túlzó vagy hiányos tervezési programmal hónapokat lehet veszíteni a későbbi fázisokban, amikor az alvállalkozói korlát miatt egyébként is feszítve vagyunk. Viszonylag gyorsan rotálódnak az alvállalkozók, vagy saját embereik, függetlenül attól, hogy fejlesztők próbálnak egy már bevált vállalkozói körrel hosszútávú partneri viszonyt kialakítani. Leginkább emiatt történnek csúszások, miközben jelentős erőforrást köt le részünkről a minőség-ellenőrzés, mert az alvállalkozói belső ellenőrzések hiányosak.

Szerencsére az informatika itt is támogató. Építésvezetőink iPaddal a kezükben le tudják fotózni és azonnal regisztrálni az adott problémát a terveken, amit akár abban a pillanatban lát az érintett alvállalkozó, és gyorsabban elérhető a javítás.

– Hogy tudsz kikapcsolódni?

– A Pilis lábánál lakom, ez már önmagában segít és persze a sport: futball, tenisz, kerékpározás, téli sportok. Igyekszem nem csak szakirodalmat olvasni, kedvelem a magyar kortárs írókat, na és persze az utazás, bár ott is folyamatosan az épületeket, az építkezéseket figyelem. Hiába, veszélyes szakma a miénk (nevet).

– Arról már meséltél, hogy a Futureal számára mennyire fontos a környezet, a fenntarthatóság. Magánemberként, hogy állsz ezzel?

– Próbálom, amennyire tehetem az ökológiai lábnyomomat szűkíteni. Passzívházban lakunk, és bár egyre több energiahatékony épületet látunk, azért van még hova fejlődni itthon. Skandinávia, vagy Nyugat-Európa egyes országai azért példamutatóbbak, érdemes és kell is rájuk figyelni, tanulni tőlük. Norvégiában például olyan, úgynevezett pozitív energia épületeket valósítanak meg, amelyek több energiát képesek termelni, mint az épület energiafelhasználása.

Nyilván ehhez kell egyfajta természeti adottság is a piaci kereslet-kínálati lehetőségeken túlmenően, mert nekünk például nincs tengerünk, de sok elemet át lehet venni. Mindenesetre az irány jó. És persze kell hozzá egyfajta egészséges piac, ami meg tudja fizetni a relatíve magasabb költségüket. Bízom benne, hogy a konjunktúra tartja magát és segíti az előrelépést, az ehhez hasonló pilot projektek terjedését.

Ez a hétköznapi életünkre is érvényes: legyél nyitott az új dolgokra, keresd azt, hogyan tudsz jobban, hatékonyabban, fenntartható módon élni, és hidd el, hogy hatással tudsz lenni legalább a mikrokörnyezetedre.

Gondoljunk csak arra, hogy a jelenlegi Corvin Sétány miként alakult át az elmúlt 20 évben. Nekünk fejlesztőknek, igazán nagy felelősségünk van ennek megalkotásában.

 

Szerző: M. Kovács Ágnes

 

Facebook hozzászólások