2020. február 27 , csütörtök - Ákos, Bátor

„Alapjában véve azt szeretem, ha az emberek körülöttem jól érzik magukat”

Ideges befektetők, rövid határidők, problémás alvállalkozók. Mánya Zsolttal, a MAVIT Building tulajdonosával beszélgettünk a témáról.

 -Nagyon sok panaszt hallani mostanában az alvállalkozókkal kapcsolatban.

-Sajnos nálunk is megfordult néhány alvállalkozó, akik nem teljesítettek úgy, ahogy szerettük volna. Általában minőségi és határidő problémák voltak. A jövőben már csak olyanokkal dolgozunk, akik bizonyítottak.

A legutóbbi ismertebb munkánk a százhalombattai Makovecz templom felújítása volt, amit igazi kihívásnak tekintettünk. A Makovecz Imre által tervezett épületek műszakilag magasabb színvonalat képviselnek. A felújítás alatt meg kellett óvni az épületben található építészeti értékeket, szóval egy kifejezetten magas színvonalú és igényes munkát kívánt meg, akárkikkel nem dolgozhattunk.

-Beszéljünk egy kicsit a vezetői stratégiáról, szervezetfejlesztésről. Ezt gondolom régebben tanulta vagy jelenleg is fejleszti magát?

-Igen ezt tanultam. Rengeteg szemináriumon, tréningen vettem részt, ahol a vezetést tanították. Még az Amerikai Egyesült Államokba is kimentem tanulni, hogy lássam, hogy ott működnek a cégek, milyen részfeladatokat kell teljesíteni ahhoz, hogy az egész jól tudjon működni. Szóval folyamatosan tanulok a mai napig.

-E nélkül nagyon nehéz lenne?

-Azt gondolom, hogy igen. Ha nincs az ember előtt egy olyan példa, mint egy családi vállalkozás, ahol a szülők vezetnek egy céget, és a gyerek bele tud tanulni, akkor bizony nem könnyű. Nekem nem volt ilyen, én saját magam tanultam meg, de nagyon élvezem, mert nagyszerű dolog egy szervezetet működtetni.

-Van segítsége, aki ebben a partnere cégen belül?

-Természetesen, egyedül nem menne. Több ember is segíti a munkámat közvetlenül. Mindenképpen szükség van arra, hogy egy szervezeti struktúrát kialakítsak, és közvetlen helyetteseim legyenek, akik segítenek engem.

-Mi az, amit ön a szakmájában a legproblémásabbnak tart?

-A megrendelők feszültek, sőt a kivitelezők, az építőanyag forgalmazók is, annak ellenére, hogy most nagy a pörgés. Ennek az egyik oka, a pontos ütemterv hiánya. Amennyiben a kivitelező vagy a beruházó nem szervezi meg azt, hogy pontosan melyik munkafázist fogja csinálni, milyen időtartamban, időszakban, az mennyi pénzbe fog kerülni, vagy hogy milyen fizikai és vezetői létszám kell rá, hogy az anyagokat milyen határidővel lehet beszerezni, akkor a kivitelezés stádiumában rengeteg probléma lesz.

Idegesek lesznek, kapkodni fognak, elrontják a minőséget, a megrendelő pedig elvárja, hogy minden a szerződésben foglaltak szerint történjen, és a kezdési, befejezési-, illetve a részhatáridők teljesüljenek. Nyilván, ha hitelből finanszírozza az építkezést, neki is időben el kell kezdeni a bankkal kapcsolatos lépéseket, hogy megkapja a szükséges összeget, amiből majd ki tudja fizetni a kivitelezőt. Ha ez pontosan elő van készítve, akkor nem lesznek problémák, és megy minden, mint kés a vajban. De én úgy látom, hogy a magyar építőipari kultúrából valahogy ez kiesett.

Nagyon elüzletiesedett ez a világ. A befektető minél előbb el akarja kezdeni a projektet, és sürgeti a tervezőket, a kivitelezőket, a bankokat. Hirtelen kell belecsapni mindenbe, gyorsan kell csinálni. Túlságosan a pénz oldaláról nézik, és sokszor nem hagynak elég időt a kivitelezésre. Ebbe a kivitelezők kénytelen-kelletlen belemennek, aztán pedig nem tudják pontosan megtervezni az árakat, a határidőket,  a beépítendő anyagokat, a beszerzési  szerződéseket nem tudják megkötni időben,  ezáltal versenyfutás lesz az egész. A szereplők ingerültté válnak és a végén ez el tud menni akár pereskedésig is.

-Miért pont építőiparral foglalkozik?

-Azért, mert nagyon szeretem a szép környezetet. Az esztétika a mindenem. Mivel műszaki beállítottságú vagyok, a műszaki dolgokban is szeretem az esztétikát. Az építőipar által ez létrehozható. A családi házaknál és az egyházi épületeknél erre nagyon jó lehetőség van. Alapjában véve szeretem, ha az emberek körülöttem jól érzik magukat. Ezt a cégemben már elértem. Azt szeretem, ha a körülöttem élő emberek biztonságban érzik magukat, van egy  stabilitásuk, látják, hogy fejlődik az a terület amit én irányítok, kiszámítható, van benne perspektíva, látják a jövőt. Én ezt tudom nekik biztosítani.

 

Szerző: M. Kovács Ágnes

Facebook hozzászólások