2024. április 17 , szerda - Rudolf

„Az ingyenes lap nem az olcsóság szinonimája”

Fotó: Facebook/Pesti Hírlap

A tavalyi első szám után úgy tűnik, már nem csak aluljárókban terjesztik az ingyenesen elérhető Pesti Hírlapot. Néhány kávézó, gyorsétterem, virágüzlet, bevásárlóközpont, illetve irodaház is helyet biztosít a Milkovics Pál üzletember tulajdonában lévő újságnak. Kerényi György főszerkesztővel beszélgettünk.

 -Mindig izgalmas egy új lap indulása. Mennyi lesz benne a politika?   

-Nem mondanám politikainak. Az biztos, hogy több lesz benne a közélet, mint a mostani bulvárlapokban. Az életmódtól kezdve a kultúrán át, meg persze a városi témákon keresztül minden belefér. Egy szórakoztató, érdekes, ugyanakkor informatív napilapot szeretnénk csinálni… és persze fontos, hogy független legyen. Nem vélemény buborékot akarunk létrehozni. Arra vannak más lapok. Egyébként azt gondolom, hogy a független média sem balos alapvetően. Egy médiumnak mindig a fennálló rezsimmel van dolga, legyen az kormányzat, vagy esetünkben a főváros. Amelyiknek hatalma van, amelyik az emberek életét határozza meg, ami döntéseket tud hozni, azzal kell foglalkozni. Mi nem ellenzéki és nem kormánypárti lapként futunk neki. Azt szoktam mondani, hogy a hatalmon lévők – legyen az kormány, vagy önkormányzat – narratíváinak helyet adunk, de a propagandával nem foglalkozunk.

-Kikhez akartok szólni?

-Egy ingyenesen osztogatott lapot nehéz pozicionálni, mert ugye nem adsz pénzt érte. Valamennyire persze lehet, ha például irodaházakba is kihelyezzük, mint ahogy tervezzük. Ott azért egy magasabb vásárlóerővel rendelkező fogyasztói réteget érsz el, mint például a Nyugati-pályaudvar előtt, bár ott is járkálnak A-B státuszú emberek. Tehát az ingyenes lap nem az olcsóság szinonimája.

Hiszek abban, hogy az emberek szeretnek elfogulatlan, független sajtót is fogyasztani, annak dacára, hogy az elemzések szerint mindenkit egyre jobban csak a saját véleménye érdekel. Ezért a későbbiekben is ügyelni fogunk arra, hogy mindkét oldal helyet kapjon a publicistáink között. Egyébként meg a hallgattassék meg a másik fél alapvető újságírói elvét akarjuk gyakorolni. De ez csak a politikai tagolás. Ez is fontos és tudom, hogy Magyarországon mindenki úgy ítél meg egy médiumot, hogy proorbán vagy antiorbán-e. Ebbe a tengelybe nem szeretnénk magunkat elhelyezni.

-Fel sem merült, hogy pénzt kérjetek az újságért?

– A tulajdonosunk szerint a délutáni megjelenéssel ez egy létező üzleti modell, ami meg tud élni. Ezt bizonyítja az egyik mintaképünk a londoni Evening Standard, amit egymillió példányban osztogatnak naponta a Cityben.

Az is igaz, hogy a print lapok – bizonyos tartalmakat leszámítva – haldokolnak, bár a Benelux országokban, vagy akár Németországban nincs vele probléma. Szóval a nyomtatott sajtó keresi a helyét. Az emberek nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem adnak pénzt tartalomért, és ez az online sajtónak is nagy baja. Ha ingyen a kezükbe nyomnak valamit, az érdekli őket, és ha ráadásul hozzáadott értéket találnak benne, akkor még haza is viszik. Ne felejtsük el, hogy a százezres példányszámmal a legnagyobb közéleti lap leszünk.

Hogy állt össze a szerkesztőség?

-Az ember először megpróbálja megalkotni a lap koncepcióját, a brandet meghatározni és onnantól jöhet a tartalom. Mennyi legyen a bulvárosabb, vagy a közéletibb téma, milyen hosszúságúak legyenek a cikkek, és akkor már látod, hogy milyen kompetenciákra van szüksége a szerkesztőségnek. Ez a laptípus például kedveli a bűnügyi, havaria témákat, tehát logikusan kell egy ehhez értő kolléga is. Mivel a print lapok a hírversenyben értelemszerűen nem tudnak részt venni, nem lesz olyan klasszikus hírshift, mint az online médiában. Itt inkább olyanok kellenek, akik sztorikat tudnak írni. Ez az ideális állapot, és ezt természetesen mindig átszínezi, hogy kit tudsz elhozni. Mert azért az újságírók jelentős része összeszorult pár médiumban, nem szívesen hagyják ott a biztosat.

-Hirdetés ügyben mire számítotok?

– Az első, decemberi lapszámunkban nagyon nagy hirdetői érdeklődéssel találkoztunk. Nagy az igény, mert sokan nem találnak megfelelő platformot. Általános jelenség, hogy nem akarnak nagyon direkt propaganda médiumokban hirdetni. Természetesen ennyire átpolitizált gazdaságban attól is félnek, hogy egy markánsan ellenzéki lapban jelenjenek meg.  Ezek mind kockázatok. A tulajdonos erre mindig azt mondja, hogy a százezres példányszám nagyon vonzó a hirdetőknek, és ha hazaviszik, akkor akár kétszázezerrel is lehet számolni, tehát nagyon valószínű, hogy 1-2 hónap után a nagyobb cégek is beindulnak. Egyébként az első lapszám azért lett 32 oldal, mert kénytelenek voltunk oldalszámot növelni, különben úgy néztünk volna ki, mint egy hirdetési újság.

-Lesz online felület is?

-Igen, a www.pestihirlap.hu. A cikkeinknek lesz linkje, de nem akarunk online divíziót indítani, mert ez a piac borzasztóan kompetitív Magyarországon, abba most nem akarunk beszállni. Egy nyomtatott lap is költséges dolog, lásd nyomda és terjesztés, és beszállni egy ötödik nagy portálnak most nem cél. Jelenleg a printre koncentrálunk, itt is lesz feladat bőven.

 

Szerző: M. Kovács Ágnes