Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. A Fidelio kritikája.
Almodóvar az őszinteségben hisz, és még kegyes hazugságokra sem képes. Ezúttal kifejezetten életrajzi ihletésű filmet készített, szinte terápiás jelleggel. Igazi szerzői filmesként a témáihoz, alkotótársaihoz és motívumaihoz ragaszkodik, nem pedig a filmtörténeti műfajokhoz: most is a vágy, a szenvedély törvényei és a múlt feldolgozása érdekli.
Közelebbről a függőség, a test, a fájdalom és az öregedés kérdéseit vizsgálja. Történetmesélése kevésbé burjánzó és fordulatos, mint korábbi filmjeiben, de aprólékosan kidolgozott, őszinte és pontos – és kell-e ennél több, ha a legmélyebben elfojtott kétségeinkről próbálunk beszélni.
