Rövid és enyhe gazdasági visszaeséssel kell szembenézniük a vállalatoknak Európában, amit azonban csak lassú fellendülés követ – olvasható ki az EY nemzetközi tanulmányából.
A közép-kelet-európai régiót, így Magyarországot is súlyosabban érinti a krízis, emiatt a cégeknek minden rendelkezésre álló forrást meg kell ragadniuk a túléléshez, emellett hatékonyabbá és zöldebbé kell válniuk, hogy megerősödve kerüljenek ki a válságból.
Az EY előrejelzése alapján az eurózóna GDP növekedése a tavalyi 3,3 százalékról idén nullára csökken, és 2024-re éri el a 2 százalékos értéket. 2022 október és 2023 március között 0,7 százalékos csökkenés várható, ami rövid és enyhe gazdasági visszaesést vetít előre az övezetben. A visszafogottabb gyengülés mögött az erős munkaerőpiac, a nyersanyagárak jelentős csökkenése, valamint a kormányok gazdaság- és fogyasztóvédelmi intézkedései állnak. A puhább recessziót azonban csak lassú fellendülés követi, mivel a megemelkedett energiaárak továbbra is fékezik a növekedést. Ennek hatásait leginkább Magyarország, Csehország, Románia, Horvátország, Olaszország és Németország érzi meg.
„A kihívásokkal teli gazdasági helyezben a vállalatoknak érdemes kiaknázni a rendelkezésre álló, kedvezményes hazai forrásokat, mint amilyen a Széchenyi Kártya Program, a Gyármentő beruházási hitel-, illetve likviditási garanciaprogram, a Zöld Finanszírozási Program, vagy a február elején indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Azok a társaságok fognak hosszú távon talpon maradni, amelyek a kedvezményes forrásbevonás mellett a működési hatékonyságot is előtérbe helyezik, ami sok esetben beruházás nélkül is megvalósítható tapasztalt külső szakértők bevonásával” – hangsúlyozta Kálmán László, az EY Stratégia és Tranzakciós üzletágának partnere. „Az idei év komoly átrendeződést hozhat a magyar piacon is, ami kiváló lehetőséget teremt a tőkeerős vállalkozásoknak arra, hogy cégfelvásárlásokkal megszilárdítsák pozícióikat. A válság ellenére a szervezeteknek még nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a fenntarthatóságra, mivel a pénzintézetek szűkülő forrásaikat egyre inkább a zöld projektek finanszírozására fordítják” – tette hozzá.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a magas infláció 2023-ban is velünk marad, de az év vége felé gyors csökkenésnek indul. Néhány kelet-közép-európai országban, így Magyarországon azonban továbbra is kétszámjegyű inflációs adatok várhatók. Ugyanakkor 2024-ben az Egyesült Államokban és az euróövezetben már a 2 százalékos cél közelében lesz. A tanulmány rávilágít arra, hogy az USA-hoz képest Európában jóval nagyobb az inflációs bizonytalanság, mivel azt túlnyomórészt a változékony élelmiszer- és energiaárak mozgatják.
