Március végén tartották a 43. Vezérigazgatói találkozót. A három napos konferencia lényege, hogy kiszakítsa a cégek első számú vezetőit a napi rutinból és olyan témákkal szolgáljon, amit magánembereként is hasznosíthatnak. A részvevők között volt Jáhny Ákos, a GET WORK TREND ügyvezető igazgatója is, őt kérdeztük az eseményről.
-Miért érdemes jelen lenni az ilyen találkozókon, illetve volt-e valamilyen hozadéka a cég számára?
-Úgy gondolom, hogy ebben a nagyon sok bizonytalan információval teli világban minden döntéshozónak, vállalati vezetőnek fontos, hogy a lehető legtöbb oldal felől informálódjon és próbáljon a leghitelesebb információk alapján döntéseket hozni.
Tapasztalatom szerint sok felsővezető néha tévúton jár, mert távol van a hétköznapoktól, ezért megfogadtam, hogy amit a munkám, a HR szakma, a munkaerőpiac kapcsán tapasztalok, azt igyekszem minél egyértelműbben, tisztábban, hitelesebben átadni azoknak, akik erre nyitottak.
Tavaly ősszel volt az első részvételem itt. A megjelentek nagyon pozitív, előremutató gondolkodású vezetők voltak, akiknek, mint kiderült igazán hasznos, ha látják, hogy is néz ki a munkaerőpiac. A prezentációmat követően több kiscsoportos egyeztetés volt a munkaerőpiacról, a nők helyzetéről, direktívákról, romafoglalkoztatásról, munkaerő tartalékról. Mindez azt mutatja, hogy ez egy nagyon jó platform arra, hogy hiteles információt adjunk és kapjunk.
-Mennyire volt interaktív?
-Munkaerőpiaci körkép bemutatás mélységeiben volt a prezentáció, majd következett egy kérdezz-felelek rész, de sokkal inkább a szünetekben, illetve az esti kötetlen program során volt lehetőség, hogy ezekről, illetve egyéb felmerülő kérdésekről elmélyültebben beszélgethessünk.
-Ilyenkor csak beszélgetnek vagy üzlet is köttetik?
-Bármilyen furcsán hangzik, ezeket a rendezvényeket teljes mértékben a kapcsolatépítésnek és inspirálódásnak szentelem, és ha ennek később üzleti hozadéka lesz, annak maximum a magja van itt elültetve. Nem üzletszerzési vagy előmeneteli cél bújik meg a megbeszélések mögött, hanem egy teljes nyitottság, a másik támogatásának, megismerésének a lehetősége. Olyan vezetői inspiráció szerzése, amire szükségünk van a hétköznapokban.
-Az ön témájával kapcsolatban mi érdekelte a legjobban a közönséget?
-Az öregedő társadalom problémája, a fluktuáció, a fiatalok bevonzása és megtartása, illetve, hogy hol van még a munkaerőtartalék. Szinte minden vállalat küzd azzal, hogy növekedni szeretne, melyhez megfelelő létszámú és jó minőségű munkavállalóra van szüksége. Amennyiben ezekkel már rendelkezik, akkor, hogy tudja őket megtartani és motiválni.
-Ezek szerint az is fontos téma, hogy milyen módon lehet a munkavállalókat megtartani?
-Igen. Bevallom volt időszak, amikor én is bőszen hangoztattam, hogy a megtartás az új toborzás. Ha nem akarunk bővülni, ha tudjuk azt, hogy a tevékenységünket 100 fővel el tudjuk látni életünk végéig, akkor egyértelmű, hogy a megtartásra fókuszálunk, de ha 110-vagy 120 fővel akarunk többet és jobban teljesíteni, akkor bizony a régiek mellé fel kell vennünk újakat is.
-Ez a szellemi vagy a fizikai munkaerőre vonatkozik inkább?
-Mindkettőre. Szerencsére egyre több helyen hangzik el a munkaerőtartalék, a szakképzés kérdése. Az új munkaerő bevonása hangsúlyos, de a versenyképességhez, a magyar munkahelyek megvédéséhez elengedhetetlen a harmadik országbeliek foglalkoztatása is.
-Bár nem szorosan tartozik a rendezvényhez, mégis érdekelne, hogy mennyiben változott a munkaerő-kölcsönzés az elmúlt pár évhez képest?
-Teljes mértékben felborult a munkaerőpiacnak, a gazdasági környezetnek, és a víruskörnyezetnek köszönhetően. Folyamatosan libikókán ülünk: van-e magyar munkaerő, inflációs hatás, és még sorolhatnám. Lassan hónapról hónapra kell új módszereket és megszólításokat kidolgoznunk.
Megváltozott Magyarországon ez a piac. Legyen szó fizikai vagy szellemi munkáról, ezen a területen már szinte nem lehet különbséget tenni.
Jelen pillanatban nem az aktív álláskeresők azok, akik megszólításra kerülnek. Általában munkahelyről csábítunk már mindenkit. Nem arról van szó, hogy éppen az álláshirdetéseket böngészik, mert jó lenne váltani – persze erre is van példa -, hanem munkavégzés közben írnak rá Linkedinen, üzennek Facebookon, hívják telefonon, hogy állást ajánljanak…lehet, hogy megingatható éppen, és elcsábítható egy új munkahelyre.
-A pénz csábít? Vagy más?
– Bár a pénznek is nagyon komoly jelentősége van, az anyagi javakhoz való viszonyulás függvényében azért ezen túl is vannak szerencsére olyan tényezők, melyek befolyással vannak arra, hogy valaki vált vagy ott marad az aktuális munkahelyén. Ilyen például a munkahelyi kultúra, környezet, munkaidő rugalmassága, home office, állatbarát közösség, hogy mennyire kap szakmai vagy egyéb fejlődésre teret az adott munkavállaló és ebben a felettese támogatja-e mentorként vagy a szó pejoratív értelmében csak főnökként van jelen az életében. Ezek nagyon fontos tényezők. Néha egy alacsonyabb bér mellett is váltásra tud ösztönözni, ha az egyéb elvárásainak az ajánlott munkakörnyezet és körülmények jobban megfelelnek.
