2020. október 27 , kedd - Szabina

9.0 Modern nyílászárók

A hőtechnikai követelmények változása a családi házak külső nyílászáróival szemben is szigorúbb határértékeket vár el. Erről és általában a mai modern nyílászárókról beszélgettünk Antal Ákossal, Hevestherm Kft. ágazatvezető főmérnökével. 

– Mit kell tudnunk a nyílászárókról általánosságban?

– A nyílászárók az épület azon nyílásait zárják el, amelyek a közlekedés, a szellőzés és a természetes világítás céljából a falakban vannak kialakítva (ajtók és kapuk, ablakok, üvegszerkezetek, árnyékoló szerkezetek).

A nyílászárók funkciói:

-szigetelni kell káros zajhatások ellen,

-védelem por, csapadék bejutása, túlzott légcsere és huzathatás ellen,

-zavartalan kitekintés biztosítása,

-megfelelő szellőzés, légcsere lehetővé tétele,

-elegendő természetes fény bebocsátása,

-a túlzott lehűlés, valamint felmelegedés megakadályozása,

-szükség esetén a belátást akadályozza,

-könnyen kezelhető, tisztán tartható legyen,

-kedvező homlokzati megjelenésű legyen.

Ajtók csoportosítása:

-anyaguk szerint létezik fa, acél vagy alumínium, műanyag, vegyes anyagú,

-működésük szerint van felnyíló, vízszintesen mozgó toló (1. kép) és harmonika, függőlegesen mozgó toló és billenő,

-ajtószárnyak szerint lehet egyszárnyú, két- vagy többszárnyú,

-rétegszám szerint pedig lehet egy- és kétrétegű ajtók.

1. kép Emelő-toló erkélyajtó profilja

Ablakok csoportosítása:

-anyaguk szerint létezik fa, acél vagy alumínium, műanyag, vegyes anyagú,

-működésük szerint lehet: felnyíló, bukó, emelkedő, billenő, forgó, toló (vízszintesen és függőlegesen is),

-az ablakszárnyak szerkezeti jellege szerint lehet: egyrétegű, egyszeres üvegezésű; egyrétegű, kettős üvegezésű; egyrétegű hőszigetelő üvegezésű; kettős üvegezésű tisztítószárnyas vagy egyesített szárnyas; kétrétegű (külső és belső szárnnyal kialakított); háromrétegű üvegezésű (fokozottan hangszigetelő).

– A nyílástárók üvegezése hogyan alakult a múltban, milyen lépcsőkön keresztül jutottunk el a máig?

– A ma ismert úsztatott üveg gyártása az 1950-es években kezdődött. Az ekkor gyártott egyrétegű üvegezés hőátbocsátási tényezője (akkor „k”, ma már „U” jelöléssel) U=5,6 (W/m2*K) volt.

A következő lépcső a hőszigetelő üvegezés 4-8-4 mm-es kialakításban, ahol a 4 mm-es üveglapok között 8 mm-es légrés volt. Ennek a megoldásnak a hőátbocsátási tényezője U=2,7 (W/m2*K).

Ezt fejlesztették később tovább nemesgáztöltéssel (kripton- ill. argongázzal), ill. a belső oldalán Low-E (low emissiwity, jelentése alacsony sugárzási érték) bevonattal.

A Low-E bevonat alkalmazásával, amely a helyiség felől érkező hosszúhullámú infravörös sugárzás nagy részét (70-75 %) visszaveri (2. kép), így az üvegezés kevesebb energiát nyel el, hőmérséklete alacsonyabb lesz és ennek eredményeként kisebb lesz a környezet felé távozó hőáram. Az a fólia, amely a külső tér felől érkező napsugárzás jelentős részét vissza tudja verni a környezet felé, jelentősen csökkentheti a belső tér nyári túlmelegedésének kockázatát. Már léteznek olyan bevonatok, amelyek a téli és nyári, egymásnak ellentmondó körülmények ellenére, mindkét irányú hőáramlást hatékonyan mérséklik.

2. kép Low-E fólia hatása (forrás: Szikra 2008)

Az üvegezés hőátbocsátási tényezőjét így le tudták csökkenteni U=1,1 (W/m2*K)-re.

A mai modern nyílászárók 3 rétegű üvegezéssel és két Low-E bevonattal készülnek, melynek a hőátbocsátási tényezője U=0,5-0,6 (W/m2*K).

– Milyen energetikai követelmények vonatkoznak a nyílászárókra 2018. január 1-e után?

– Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet ad útmutatást. A hőátbocsátási tényező követelményértékeit az 5. melléklet 1. táblázata tartalmazza (3. kép).

3. kép A hőátbocsátási tényező követelményértékei

A táblázat 7. sorában lájuk, hogy magának az üvegezésnek az U értéke maximum 1,0 (W/m2*K) lehet.

A keret hőátbocsátási tényezőjéről külön nem rendelkezik a rendelet, viszont az együttes U értéknek (keret+üvegezés), azaz a szerkezet tényleges hőátbocsátási tényezőjének maximális értéke – fa vagy műanyag keretnél – nem lehet nagyobb, mint 1,15 (W/m2*K). Ez a 0,5 m2-nél nagyobb nyílászárókra vonatkozik. Fém keretszerkezetnél a határérték U=1,4 (W/m2*K).

A Hevestherm Delux A85 nyílászáróval U=0,7 (W/m2*K) hőátbocsátási tényező is elérhető a teljes szerkezetre vonatkozólag (4.kép). Passzívházak építésénél is remekül alkalmazható.

4. kép Hevestherm Deluxe A85

– Milyen egyéb követelmények merülnek fel a nyílászárókkal szemben?

– A hatályos MSZ EN 14351:1-2006-os hazai és nemzetközi termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 teljesítőképességi jellemzőt sorol fel, amelyek közül az alábbi hat jellemző, adott ablaknál elért szintjét a CE tanúsítvánnyal közölni is kell:

1.légáteresztés,

2.hőszigetelés,

3.vízzárás,

4.szélállóság,

5.léghanggátlás,

6.biztonsági tartozékok terhelhetősége.

Sok esetben az említett jellemzők vizsgálata, illetve azok egymásra gyakorolt hatása nehezen szétválasztható. Például egy rossz légzárással rendelkező ablak nagy valószínűséggel rossz hőszigeteléssel fog rendelkezni.

Egy nyílászáró szerkezet gyártásának kezdetén típusvizsgálatot kell elvégezni, amely meghatározza az adott termék különböző paramétereit. Ezt a vizsgálatot csak kijelölt szervezet végezheti el. A gyártó ez alapján állítja ki a Teljesítménnyilatkozatot.

A kiemelt teljesítőképességi jellemzők elvárt szintjét a földrajzi régió, a beépítési magasság és az épület sarkától való távolság függvényében Magyarországon az MSZ 9333:2011 szabvány írja elő, míg a hatodik jellemzőhöz csupán minimum követelményértéket rendel.

5. kép A gyártás

– Mire kell odafigyelni a nyílászáró megrendelése, gyártása, beépítése és használata során?

– A nyílászárók beépítésekor a legtöbb hiba a hibás felmérésből adódik. Ez egy méretpontosítást jelent, melynek során pontos gyártási tokkülméretet kell meghatározni.

– Fontos, hogy a párkányfogadó léc az ablak méretébe, vagy azon felül értendő.

A PVC szerkezetek gyártási hibái:

– A gyártás során nem temperált profilokat használnak, így a hegesztés minősége nem lesz megfelelő.

– Nem megfelelően beállított, vagy tisztított hegesztőgépet alkalmaznak.

– Nem a rendszerhez tartozó alkatrészeket használnak, nem megfelelő minőségű és keresztmetszetű és méretű acélmerevítést, valamint csavarokat építenek be.

– A furatok és mart nyílások (pl. vízkivezető) nem megfelelően tisztítottak.

– Vasalatok, záródási pontok helytelenül elhelyezettek.

– Nem megfelelő az ékelés az üvegezésnél.

– Kicsik és nem megfelelő helyeken vannak a vízelvezető nyílások.

– A páraszellőző nyílásokat elhagyják.

Hibák a szállítás és tárolás következtében:

– A szerkezeteket csomagolás nélkül szállítják, a szerelvények elkallódnak. Az ablakokat egyenként védőfóliába kell csomagolni, a sarkokat kemény hullámlemezzel kell védeni.

– A nem megfelelő módon csomagolt és szállítás közben nem megfelelő módon rögzített nyílászárók könnyen megsérülnek, elállítódnak. Fontos, hogy a nyílászárók a szállítás és a tárolás során megfelelően védve legyenek az időjárási (különösen a fa szerkezetek) és a különböző külső rongáló hatásoktól. A szerkezeteket a beépítésig függőleges helyzetben alátétekre rakva kell tárolni.

Kivitelezési hibák:

– A szerelési hézag mérete általában 10-15 mm, de előre tisztázandó, hogy ennek eltakarása milyen módon történik majd, a vakolat takar-e rá, vagy takarólécet kell alkalmazni.

– Gyakori, hogy a vízkivezető nyílások a beépítés során eltakarásra kerülnek.

– Gyakori, hogy a nyílászárókat csak PUR habbal „rögzítik”. A rögzítésnek mindig mechanikusan kell történnie, csak a habok alkalmazása nem fogadható el.

– Ügyelni kell a habok mennyiségének megfelelő adagolására.

– Sokszor a rögzítési pontokat nem jól választják meg. Általános szabály, hogy a rögzítési pontok távolsága a saroktól 150-200 mm, az osztóktól 150-200 mm, egymástól max. 600-700 mm.

– A szerelési hézagokat megfelelő anyaggal kell tömíteni, helytelen ezek tömör kitöltése (pl. habarccsal).

– A rögzítő füleket úgy kell megválasztani, hogy ne akadályozzák az elemek tágulását.

– Tokon keresztül történő rögzítés esetén csak speciális dűbeleket szabad alkalmazni.

– A PVC ablakok esetében a védőfóliát el kell távolítani, a csak alapkezelt fa ablakok esetén a végleges felületkezelést minél előbb el kell végezni.

– A szerkezeteket a beépítésük után, az építkezés további fázisaiban is meg kell óvni minden mechanikus sérüléstől.

– Hőszigetelt profilok esetén – anyagtakarékossági okokból – a hőszigeteletlen acél zártszelvénybe történő beépítés TILOS!

– A beépítés után legtöbbször elmarad a működtetési próba, pedig gyakran kell a vasalat állításával korrigálni a szerkezet működését.

6. kép Működtetési próba

– Rengeteg probléma lehet a sorolt szerkezetek merevítésével, dilatációjával.

– Milyen tulajdonságokról, jellemzőkről beszélhetünk még a PVC nyílászárók esetében?

– A profil a nyílászárónak az a része, amit köznyelven keretnek vagy toknak mondanak. Ebbe építjük be az üveget. A gyártás folyamán nagyon fontos a pontos méretezés és az illesztés a jó záródás érdekében.

Hogy egy szerkezet hány légkamrás attól függ, hogy az elválasztandó teret hány légréteggel választja el szerkezeten belül (ez az érték a profil jellemzője). Ez az érték háromtól hét kamrásig változhat. Létezik két légkamrás profil is, de ezek régi elavult szerkezetek nem nagyon forgalmazzák már őket. A légkamra azért fontos mert minél magasabb légkamra számú egy műanyag nyílászáró, annál jobban hő és hang szigetel, illetve annál jobb a statikája. Jelenleg az öt légkamrás műanyag nyílászáró rendszereknek a legnagyobb a piaci részesedése, lakossági felhasználás terén minden igény kielégíthető ezekből a profilokból. Az öt légkamrás szerkezetek U értéke 1,3 és 1,4 (W/m2*K) között, a hat légkamrás szerkezetek U=1,1 (W/m2*K) körüli értéket mutat.

A vasalat az a része a műanyag nyílászárónak, ami működteti a nyílást-záródást. A felhasználó a kilincs segítségével mozgatja a vasalatot. A megfelelő záródás érdekében fontos a jó minőségű vasalat szakszerű beépítése.

A vasalati résszelőző a kilincs valamely negyedes (méretfüggő) állásában biztosít légmozgást úgy, hogy a bukó-nyíló ablak tetejét egy 2-7 mm-re megnyitja. A vasalat az ablakot ez esetben még zárva tartja. Ezt a szellőző típust az ablakok túl tökéletes záródása miatti, légcsere hiány kiküszöbölésére használják. Mivel kézi állítású és elzárható, nyílt égésterű gázkészülékekhez (ahol előírás a szabályozott légbevezető) nem elegendő!

A hibásmüködés-gátló a vasalatba épített olyan szerkezet, ami nem engedi a nyílászárók bukó/nyíló szárnyát egyszerre bukni és nyílni.

Biztonsági üvegnek nevezzük a VSG (ragasztott) üveget ill. az ESG (edzett) üveget, illetve azok kombinációit. A ragasztott biztonsági üveg törés esetén nem hullik szét, az edzett üveg pedig apró, tompa szilánkokra törik, így nem okozhat komoly sérülést. A gyakorlatban biztonsági üveget kell alkalmazni minden olyan helyen, ahol balesetvédelmi okok indokolják (pl. üvegezett ajtók, padlócsatlakozásig való üvegezés, mellvédmagasság alatti üvegek, fej feletti üvegezés).

VSG üvegek előállítása kétféle módon történik:

PVB fóliával egy vagy több rétegben összeragasztják az üveglapokat. A fólia szervesen beépül az üveglapok felületébe a hő és nyomás együttes alkalmazásával.

Egy vagy több komponensű műgyantákkal ragasztják össze az üveglapokat.

A katedrálüveg különböző, választható mintázatokkal ellátott fényáteresztő, de elmosott vagy tompított képet mutató üveg, melyet olyan helységek nyílászáróiba ajánlunk, ahol fontos, hogy kívülről ne lássanak be (pl. fürdőszoba).

 

Fotók: Hevestherm

Szerző: Aufmuth Gábor

 

(X)

Facebook hozzászólások