Az energiatakarékos épületek szellőzésével kapcsolatos problémákról, illetve megoldásokról beszélgetünk Tóth Istvánnal, a Zehnder Group Deutschland Gmbh magyarországi értékesítési vezetőjével.
– Miért kiemelten fontos az energiatakarékos épületeknél a szellőzés kérdése?
– Köszönhetően a kiváló nyílászáróknak és a jelentős mértékű hőszigetelésnek, a manapság épített házakból nem szökik ki a meleg… és a levegő sem jut se ki, se be. Az energiatakarékos épület építésének az oltárán látszólag fel kell áldozni egy nagyon fontos tényezőt, ez a friss levegő.
Tudni kell, hogy egy felnőtt ember friss levegő igénye 20-40 m3 óránként. Ezt a mennyiséget ablaknyitással nem lehet biztosítani, mert két szellőztetés között a bejövő friss levegő mennyisége gyakorlatilag nulla, köszönhetően a kiváló nyílászáróknak. A hagyományos reggeli és esti átszellőztetés olyan épületeknél működik, ahol a nyílászáró zárása nem tökéletes, így a két szellőztetés között is van némi légmozgás. Természetesen, ez az energiatakarékos lakásoknál már megengedhetetlen, hiszen a tökéletlen ablaktömítéseken keresztül a meleg levegő is az utcára jut. A külső környezet ilyen módon történő fűtését pedig a saját fűtési rendszerünk végzi el. Célszerű ezt elkerülni, és a meleget a lakásban tartani.
Az ablaknyitás az alábbi hátrányokkal is jár:
– bejön az utca pora, zaja
– bejön a külső levegő minden szennyezése, a pollenek, a szmog
– télen túl hideg levegő jön be, a szellőzés túl gyors, az utcát fűtik
– nyáron túl meleg levegő jön be, a szellőzés túl gyors, az utcát hűtik
Gépi szellőzéssel, elsősorban a hővisszanyerős szellőztető rendszerrel ezek a problémák mind kezelhetők. Mindig friss levegő lesz otthonában, mégpedig úgy, hogy közben fűtési energiát is megtakarít!
– Mi a megoldás, ha a friss levegő utánpótlást biztosítani szeretnénk, de minimális hőveszteséggel?
– A gépi szellőzési módszerek közül a központi gépes hővisszanyerős szellőztető rendszer a leggyakoribb megoldás (1.kép). Ilyenkor két ventilátor végzi a folyamatos szellőztetést, az egyik friss levegőt juttat a szobákba, a másik a rossz levegőt szívja el. A levegő tisztítható légcsatornákon jut a szobákba. A meleg elhasznált levegő és a friss külső levegő egy hőcserélőn át áramlik. Az ellenáramú hőcserélőkben a két levegő elhalad egymás mellett, de nem keveredik. Míg a kifelé tartó rossz levegő lehűl, addig a befelé tartó friss levegő felmelegszik. A téli hideg levegőt tehát nem a fűtési rendszer, hanem a kifelé tartó szellőző levegő melegítette fel! Ezzel a megoldással nem az utcát fűtjük, hanem a szellőző friss levegőt.
A hővisszanyerős hőcserélők egyik speciális típusa a polimer membrános entalpia hőcserélő. Ez az eszköz képes a levegő téli párásítására, és a nyári pára csökkentésére is. Használatával elkerülhető a lakás levegőjének téli kiszárítása. A polimer membrános hőcserélő vízzel takarítható, így hosszú távú higiénikus megoldást jelent a gyakori papír entalpia hőcserélőkkel szemben (2. kép).
– Léteznek egyszerűbb szellőzőrendszerek is?
– Léteznek olyan gépi szellőztető megoldások, amelyek nem tartalmaznak hővisszanyerést. Ezekkel ugyan még mindig az utcát fűtjük, de legalább kontrollált módon. A szellőző levegő mennyisége szabályozható, így mindig csak annyi levegő kerül a lakásba amennyi éppen indokolt. Az ablaknyitásos módszerhez képest jelentős energia takarítható meg, még ezzel a módszerrel is.
Családi házak esetén egy központi ventilátor alkalmazható, amely a konyha/WC/fürdőszoba helyiségekből szívja el a levegőt, a páratartalom függvényében többet vagy kevesebbet. (Ilyen, pártartalomra szabályozott típus a Zehnder ZCMEV4 központi ventilátor) A friss levegő az ablakokba épített légbevezetőkön jut a lakószobákba (3. kép). A légbevezetőkről itt olvashat egy részletes cikket: légbevezető
– Egy komplett gépi hővisszanyerős szellőző rendszer milyen elemekből áll?
– A központi hővisszanyerő gépes rendszerek legdrágább tétele maga a hővisszanyerő gép, de a költségek másik felét a légcsatornák, osztódobozok, légszelepek és más kiegészítők teszik ki. Elterjedt megoldás, amikor a légcsatornákat a vasbeton födémben vezetik. Természetesen ebben az esetben a gépész-tervező és statikus együttműködése szükséges. A légcsatornák PE-HD műanyagból készülnek, tisztíthatók, könnyen hajlíthatók (4. kép). Kizárólag megfelelő tanúsításokkal rendelkező csövet építsen födémbe (pl. SKT tanúsítás), utólagos visszabontásra itt nincs lehetőség! Másik típusú légcsatorna az ún. laposított légcsatorna (pl. a Zehnder Flat51 rendszere), ami a padlórétegben vezethető, köszönhetően mindössze 51 mm magasságának.
– Az épület fűtésében, illetve hűtésében hogyan vesz részt a hővisszanyerős szellőző rendszer?
– Mivel a levegő fajhője alacsony és nem fűthető magas hőmérsékletre, illetve nem hűthető alacsony hőmérsékletre, a levegővel történő fűtés-hűtés csak kis mértékben lehetséges. Átlagos méretű családi ház esetén a szellőztető rendszerrel kb. 1,5 kW fűtőteljesítményt tudunk fedezni. Általánosságban elmondható, hogy csak olyan ház fűthetők ki levegővel, amely fűtési teljesítményigénye 10 W/m2 alatti. Ez az érték a minősített passzívház kategóriában is ritkaság. A minősített passzívházak többsége rendelkezik valamilyen kiegészítő fűtéssel.
A hűtőteljesítmény hasonló lehetne, de ennek akár felét is elviheti a páratartalom csökkentés. A hűtés esetében komoly korlát a bejuttatott friss levegő minimális hőmérséklete, amely komfort okokból nem lehet alacsonyabb a helyiséghőmérséklet mínusz 5C°-nál. Nem fújhatunk be a szobákba tehát teljesen hideg levegőt, mert a lakók huzatérzetre fognak panaszkodni. Figyelembe véve ezen korlátokat, a szobák hűtése nem bízható a szellőztető rendszerre, elsősorban a nyári páracsökkentés lehet reálisan elvárható cél. Ez azonban nagyon is hasznos, hatásos jellemző, hiszen az ember komfortérzete jelentősen függ a lakás páratartalmától is! Ön melyik szobát választaná nyáron? Amelyik hőmérséklete 24C°, páratartalma 75%, vagy a 26C°-os 50% páratartalmú szobát?
– Az építtető a döntésénél milyen szempontokat vegyen figyelembe, tekintettel a bekerülési- és üzemeltetési költségekre is?
– Egy német minőségű hővisszanyerős szellőztető rendszer extra kiegészítők nélkül kb. 1,8 millió Forint bruttó anyagköltséggel kalkulálható. Egy magas hatásfokú szellőztető rendszer az épület fűtési teljesítményigényét kb. 40%-kal csökkenti. Vegye figyelembe, hogy ennyivel kisebb fűtési rendszert kell megvásárolnia és üzemeltetnie. További árcsökkentő hatása lehet a szellőztető rendszernek, ha nem vásárol mindenhova bukó-nyíló ablakokat, több helyre alkalmas lehet fix ablak is (természetesen a tisztíthatóságot figyelembevételével).
Jelenleg a legalacsonyabb fogyasztású gép a Zehnder ComfoAir Q350 típus (5. kép), ez mindössze 0,17 Wh villamos energiát igényel 1 m3/h levegő mozgatásához. Éves üzemeltetési költsége 10- 16.000 Ft között várható (a szabályozás módjától, a fagyvédő fűtőtől és az időjárási körülményektől függvényében változó). További üzemeltetési költség a szűrő cseréje, amely 15.000 Ft körüli érték. A szűrő cseréje 6-9 havonta esedékes, függően az üzemeltetés körülményeitől.
További információ:
Energetika 2020 Kft, www.szellozes.info
Fotók: Zehnder Group
Szerző: Aufmuth Gábor
(X)
Kapcsolódó cikk:
„A kellemes hőmérséklet felülről érkezik”
