A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság, vajon érett, jó ízű lesz-e? A megfelelő érettség, íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, de ez a kérdés valahogy mégis a görödinnyénél vált különösen fontossá.
A dinnyék szakértő ábrázattal való paskolása és/vagy kopogtatása, a több száz kilós dinnyehalom átválogatása a tökéletes példány kiválasztása érdekében sajátos rítusa a nyárnak.
A görögdinnye érettségének a megállapítása valóban szakértelmet igényel, főként a dinnyetermelőtől. Általában a táblán több helyről vett minták megkóstolása alapján döntik el a betakarítás időpontját, vagyis azt, hogy érett-e már a dinnye vagy még szüksége van egy kis hízlalásra. Mivel a görögdinnyét a gyümölcsök többségéhez hasonlóan biológiai érettségben fogyasztjuk, ezért az érettségi állapotra kóstolás nélkül is következtetni lehet bizonyos jelekből – olvasható a Nébih honlapján.
Árulkodó lehet a dinnye kocsánya, hiszen az érett gyümölcs már készen van, az anyanövényre már egyre kevésbé van szüksége, ezért a kocsány kezd száradni, barnulni (a fán termő gyümölcsök ugyebár lepottyannak). Az erős, friss, zöld kocsányú dinnye valószínűleg még nem érte el a teljes érettséget.
A csíkos héjú fajtáknál érdemes a színre is figyelni, ugyanis a világosabb csíkoknál megjelenő halvány vajszín az érett állapotot jelzi. Az ütögetésre jelentkező kongó hang nem jelenti feltétlenül azt, hogy a dinnye érett, sokszor csupán azt jelzi, hogy a dinnye belseje nincs megszakadva, magas a víztartalma. Ez a „technika” inkább a szezon végén lesz érdekes, amikor már a túlérett, belül löttyedt dinnyék kiszűrése a feladat.
Nagyon figyeljünk oda a higiéniai körülményekre, ha felezett dinnyét vásárolnánk. Csak olyan helyen vegyünk fél dinnyét, ahol az eladó tud kezet mosni, tisztán tartja a kést és az asztalt, valamint gondosan lefóliázza a dinnyefeleket.
(via Nébih)
