A „Család – befektetés a jövőbe” című rendezvényt Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy számos tanulmány szerint a házas emberek egészségesebbek, tovább élnek és stabilabb munkahellyel rendelkeznek, a házasság fontos az emberek jólétéhez.
Hangsúlyozta, komoly kihívást jelent, hogy a fiatalok közül sokan félnek a házasságtól, a családalapítástól, a magyar kormány azonban próbál megoldást találni a problémára. Hozzátette, ehhez a bevált gyakorlatok alkalmazására és új módszerek bevezetésére egyaránt szükség van.
Szabó Endre, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke kijelentette, a család minden társadalom alapegysége, és ezért ekképpen is kell kezelni, ha változtatni akarunk a kedvezőtlen demográfiai tendenciákon.
Mint mondta, tudományos kutatások bizonyítják, hogy a házasság a „legtermékenyebb” kapcsolatforma, az általa vezetett szervezetnek ezért az egyik legfőbb célja a közvélemény befolyásolása, a családbarát intézkedések támogatása, valamint az, hogy házasodásra és családalapításra buzdítsák a fiatal párokat.
Benede Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára az Európai Unió és azon belül Magyarország demográfiai helyzetéről beszélt, problémásnak nevezve a kontinens országaiban megfigyelhető alacsony gyermekszámot. Arról számolt be, az egyszerű reprodukció a teljes termékenységi arányszám 2,1-es értéke mellett lenne biztosítva, azonban nincs egyetlen olyan európai ország sem, ahol ez teljesülne, a szülőképes korú (15-49 év) nőkre jutó gyerekek száma átlagosan mindössze 1,6 az EU-ban. Noha Magyarországon az utóbbi öt évben emelkedni kezdett a termékenységi arányszám, sok még a tennivaló, és a cél még mindig nagyon messze van.
A konferencián Rodrigo Ballester, az Európai Bizottság munkatársa is felszólalt. A jelenlegi trendeket ő is aggasztónak nevezte, s elmondta, hogy Európa-szerte növekszik a gyerek nélküli háztartások aránya, aminek több szempontból is drámai következményei lehetnek.
Szerinte ennek a problémának a megoldása elsősorban tagállami, regionális szinten lehetséges, az Európai Bizottságnak támogatást kell nyújtania a tagországoknak, de alapvetően elég szűk Brüsszel mozgástere.
Fontos, hogy a nők szülés után visszatérhessenek a munkába, kérdés azonban, hogy a szülési szabadságra vonatkozó törvényeket kell-e szabályozni uniós szinten – mondta Ballester, aki szerint az új technológiák rugalmas munkakörülményeket tesznek lehetővé, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a nők ne féljenek elmenni szülni. A gyerek születését követően az édesapák által igénybe vehető szabadságról is fontos párbeszédet kezdeni.
mti.hu
