A felnőtt magyarok nagy része elégedett az egészségével, noha a lakosság csaknem fele (45 százaléka) valamilyen krónikus betegséggel, leginkább magas-vérnyomással, mozgásszervi vagy szív- és érrendszeri betegséggel küzd – derül ki egy új felmérésből.
Szubjektív értékelés alapján a 15 évnél idősebb népesség közel 90 százaléka minimum kielégítőnek, hattizede pedig jónak vagy nagyon jónak tartja saját egészségi állapotát, ami némi javulás tükröz az előző, 2009-es felmérésben regisztrálthoz képest – derül ki a 2014-ben végrehajtott Európai Lakossági Egészségfelmérésből, amelynek eredményeit most tette közzé a KSH.
Rossznak minősítette egészségét a magyarok 16 százaléka, szemben az EU 28-ak átlagos 10 százalékával. A magyar adat a 28 ország között a hatodik legrosszabb, csak a horvátok, a portugálok a litvánok, a lettek és az észtek közül értékelték többen rossznak saját állapotukat. A kiadvány készítői megjegyzik, hogy az adatok összevetését megnehezíti, hogy az egészségről való gondolkodást a nemzeti sajátosságok, mentalitásbeli, szocializációs, értékrendbeli különbségek is befolyásolják.
Az egészség szubjektív megítélését a kor és az anyagi helyzet (idősebbek és rossz anyagi státuszúak kevésbé pozitívan értékelték) mellett az iskolai végzettség befolyásolja jelentősen. Míg a diplomások közel 80 százaléka vallotta jónak, vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, az alapfokú végzettségűek alig több mint 40 százaléka értékelte így. S míg az iskolázottabbak kevesebb mint 5 százaléka vélte saját állapotát rossznak, az iskolázatlanok közel negyede érezte így.
Régiónként is eltérő az egészség szubjektív értékelése: a nyugati régiókban és az ország középső területein minősítették jónak, vagy nagyon jónak az egészségüket, míg a keleti régiókban és a Dél-Dunántúlon többen elégedetlenek vele. Rossznak vagy nagyon rossznak legnagyobb arányban (13 százalék) Dél-Alföld lakosai látják egészségi állapotukat, míg legkevésbé a Pest megyeiek és a fővárosiak elégedetlenek (10 százalék).
Krónikus betegségek
Európában a halálesetek 86 százalékáért a krónikus betegségek felelősök, évente 4 millió ember hal meg krónikus betegségre visszavezethető ok miatt. Az életminőséget rontó állapotok az egészségügyi rendszerre is hatalmas terhet rónak, az EU-ban az egészségügyi ellátás költségeinek 70-80 százalékát emésztik fel – írja az elemzés megállapítva, hogy a magyarok 45 százaléka küzd olyan krónikus betegséggel, ami legalább féléve fennáll, vagy fog fennállni.
Nemek szerint a krónikus betegségek a nőket jobban érintik a férfiaknál, ugyanis míg a nők fele, a férfiaknak „csak” 40 százaléka számolt be róla. A 65 évet betöltők 80 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, leggyakrabban a magasvérnyomás, mozgásszervi kórok, valamint a szív- és érrendszeri bajok okoznak gondot.
Az iskolai végzettség a krónikus betegségek kialakulására is hatással van. Különösen a nők esetében erős ez a hatás: míg a legfeljebb 8 általános végzett nők több mint 60 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségtől, a diplomások között 37 százalék az arányuk. A két szélső jövedelmi ötödbe tartozó nők között is hasonló az arány a krónikus betegségek előfordulását illetően, míg a legszegényebb rétegbe tartozók közel 70 százaléka küzd krónikus bajjal, a legfelső jövedelmi ötödbe tartozóknak csak a harmada számolt be erről.
