Egyre gyakoribb igény a zöldet, a természetet becsempészni az életterünkbe. Erre alkalmasak az előtetők, a télikertek. A témáról beszélgettünk Németh Norberttel, az Ötödik Évszak Kft. ügyvezetőjével.
– Hogyan definiálhatjuk a két szerkezetet?
– Az előtetők, általában nem jelentős méretű szerkezetek, alapvető funkciójuk csupán a csapadék elleni védelemre szorítkozik. Üvegezett előtetőket már jó száz éve készítenek. A leggyakoribb megoldás a konzolosan kinyújtott T acélok közé helyezett huzalbetétes üvegtábla volt, ilyen szerkezetből sok maradt fenn Budapesten is a bejáratok, függőfolyosók és erkélyek felett.
Léteznek tömör, fényt nem átengedő megoldások is: cserép, pala, bitumenes zsindely, trapézlemez fedésekkel. Ezeket inkább kis felület esetén érdemes használni, néhány négyzetméterig, főleg bejárati ajtók vagy kis erkélyek fedéséhez.
A télikertek, általában helyiségméretű, viszonylag kis (2-5 m) mélységű, jellemzően épület falához illesztett, leggyakrabban félnyeregtető fedésű, esésirányban toldás nélküli üvegtáblákból kialakított üvegezett falú szerkezetek. Készíthetők kizárólag bordás, illetve vázas-bordás kialakításban, ez utóbbi esetben az üvegtartó profilokat egy teherhordó vázszerkezet (keret) támasztja alá. Legalább két funkciója van, árnyékolás és csapadékvédelem.
– Milyen tervezési előírások vonatkoznak az előtetőkre, illetve a télikertekre?
A 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 7. paragrafus (6) bekezdése szerint:
(6) A szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani az erkély, a függőfolyosó, a tornác, a fedetlen terasz és udvar, a közterülethez csatlakozó árkád bruttó alapterületét.
Ha szeretnék télikertet építeni az eddig fedetlen teraszunkra, akkor ez már bővítésnek minősül.
Az 1997. évi LXXVIII. törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység keretei közé tartozik a télikert építése, ha megfelel a 33/A. paragrafus (1) bekezdés b) pontjának:
1.b) műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése.
– Milyen igénybevételeknek kell megfelelniük ezeknek a szerkezeteknek?
– Mivel az előtető a fenntartási munkáktól eltekintve nem járható, ezért a H használati osztályba tartozik. H használati osztály esetén, ha a tető hajlásszöge kisebb, mint 10◦, akkor a felületen megoszló hasznos teher karakterisztikus értéke: qk = 0,4 (kN/m2). Mivel Magyarországon az előírt hóteher értéke mindig meghaladja a H használati osztályba tartozó tetőfelület hasznos terhének értékét, ezért a tetőfödém hasznos terhét nem kell figyelembe vennünk.
A hóteher nagysága szerint ,,szokásos” és ,,kivételes” körülményeket kell megkülönböztetni. ,,Szokásos” körülmények esetén az előtetők hóterhének számításánál két esetet, a hó felhalmozódás nélkülit valamint a hófelhalmozódást is figyelembe vevőt kell vizsgálni.
Ezeknél a szerkezeteknél fellép egy olyan igénybevétel is, amire feltétlenül gondolni kell: a szél megemelheti őket, tehát a szerkezetet nem csak a gravitációból származó erőkre kell méretezni. Az előtetők üvegtábláit lezuhanás ellen meg kell védeni.
Vízelvezetésről átlagos méretű tető esetén külön nem szoktunk gondoskodni, nagyobb méretű szerkezetek esetén, a mély vonalon célszerű ereszt készíteni.
– Milyen héjalási anyagokat alkalmaznak a leggyakrabban?
– Gyakori tetőszerkezeti kitöltőanyag az üregkamrás polikarbonát (2. kép). Lakótérbővítések esetén 25 mm-es 9 rétegű, 8 légkamrás típust alkalmazunk, melynek hőszigetelő képessége u=1,3 W/m2K. Ez a két rétegű fokozott hőszigetelő képességű thermo üvegek hőszigetelő képességéhez képest kis mértékű eltérés, azonban az említett anyaggal szemben több előnye van. Törhetetlen, keresztosztás nélkül alkalmazható akár nagyobb, 2,5 – 7 méter fesztávig. Megjegyzendő, hogy üregkamrái miatt fényáteresztése némileg alacsonyabb az üvegénél, és nem tökéletesen átlátszó, emiatt a külső szennyeződések belülről kevésbé zavarók. Előtetőkben, nem hőhídmentes tetőszerkezetekben 10-16-20 mm-es verziókat alkalmazunk. Az általunk forgalmazott polikarbonátok az elérhető legmagasabb minőségű német termékek, UV védettek és 10 év, gyártó által biztosított időjárás-állósági garanciával rendelkeznek.
A jól hőszigetelő télikert hőcsapdaként működik, mely a nyári hónapokban nem kívánatos. Az üvegházhatás csökkenthető például multifunkciós üvegszerkezetek alkalmazásával. Ez olyan bevonatot jelent az üvegen, mely a beáramló fénymennyiséget jelentősen nem csökkenti, viszont az üvegházhatást okozó infrasugárzás nagy részét visszatükrözi/elnyeli. A leggyakoribb Climaguard Solar üvegszerkezet a beáramló fénymennyiséget cca 20 %-al csökkenti, az infrasugarakat viszont 50%-ra redukálja. A hővédő bevonattal ellátott üvegek hőszigetelő képessége megegyezik a víztiszta üvegekével, tehát két réteg esetén U= 1,0-1,1 (W/m2K), három réteg esetén U=0,6-0,7 (W/m2K). Érdemes megjegyezni, hogy az üvegházhatás csak nyáron nem kívánatos, télen és az átmeneti időszakokban jelentős hőnyereségre tehetünk szert, melyet a hővédő üvegezés leront. Emiatt érdemes inkább szabályozható módon – pl. árnyékolással – védekezni a nyári túlhevülés ellen. A reflexiós és sötétített üvegek kevésbé használatosak lakossági körökben. Árnyékolási célra alkalmasak, tehát az infrasugárzást jelentősen csökkentik, viszont a beáramló fénymennyiséget is, ezért a nyári hónapokon kívül a beltérben fényszegény állapot alakul ki, mely sem a növények sem az ott tartózkodók számára nem előnyös. A reflexiós üvegek kívülről mindaddig tükörként viselkednek, míg bent sötétebb van, mint kint. Ez elsősorban közintézményeken kívánalom.
A legáltalánosabb héjalóanyag a kétrétegű, víztiszta thermoüveg 16 mm-es légréssel, argon gáztöltéssel, Low-E bevonattal U=1,0-1,1 (W/m2K) hőátbocsátási tényező érhető el, mely megfelel a modern ablaküvegekkel szemben támasztott követelményeknek (3. kép). A bejövő fénymennyiség értéke maximális. Passzív házak, vagy az átlagosnál jobb hőszigetelési igény esetén háromrétegű üvegszerkezetet alkalmazunk. Így elérhető az U=0,6 – 0,7 (W/m2K) hőátbocsátási tényező. Érdemes megjegyezni, hogy a háromrétegű üvegszerkezet esetén két low-E bevonaton halad át a sugárzás, tehát a bejövő infrasugárzás mértéke jelentősen kevesebb. Ezáltal előfordulhat, hogy egy napos tájolású télikert fűtési költsége háromrétegű üveg esetén nem kevesebb, mint egy hagyományos, kétrétegű üvegszerkezettel ellátott szerkezeté, mivel ez utóbbinak ugyan nagyobb a hővesztesége, de ezzel együtt a hőnyeresége is. Tetőszerkezetben alkalmazva a belső oldalon lévő üveg biztonsági fóliával ellátott, a külső oldali üveg igény esetén edzett üvegből készül.
Igény esetén az átlátszó szerkezeteken kívül alkalmazhatunk tömör hőszigetelő szendvicspanelt (vagy stadurpanelt). Ennek alkalmazásával könnyen kialakíthatók parapet falak, vagy akár hagyományosnak tűnő tetőszerkezetek is. A hőszigetelő panelek készülnek műanyag vagy alumínium bevonattal, így tetszőleges színre, vagy akár faerezetre is dekorálhatók.
– Milyen agyagokból készülhetnek a tartószerkezetek?
– A tartószerkezetek készülhetnek
-fából,
-acélból,
-alumíniumból,
-műanyag profilból,
és ezek kombinációjából.
A leggyakoribb az alumínium homlokzati kialakítás (4. kép). Előnye, hogy a nyílászárók a profilrendszerbe tökéletesen integráltak. A szerkezet természetesen hőhídmentes és tetszőleges színben rendelhető. Sarkai sarokelemekkel, rogyasztásos technológiával kerülnek kialakításra, mely esztétikus sarkokat, nagy merevséget, oldhatatlan és ez által örökéletű kötést eredményez.
Az üvegfüggöny szerkezet függőleges osztások nélküli térelhatárolást alkot, mely csukott állapotban is teljesen átlátszó (5. kép). A különleges toló-nyíló mozgató mechanizmusnak köszönhetően a teljes felület kinyitható; a szárnyak egy vagy két irányba tolhatók, majd az üvegfüggöny végein kihajthatók (kinyithatók). A speciális görgős mozgató megoldásnak köszönhetően a tolóajtó szerkezetek és a harmonika szerkezetek előnyét egyesíti az üvegfüggöny, ugyanis a helyiség a nyílászáró mellett is bútorozható; a szárnyak nem nyílnak be a térbe, azaz síkban mozognak; az üvegfal pedig teljesen kinyitható és átjárható, mivel nincsenek fix részek, mint tolóajtók esetében.
Fotók: Ötödik Évszak Kft.
Szerző: Aufmuth Gábor
(X)
