A világ legnagyobb és első kültéri Gömböc-formájú szobrát állítják fel december közepén a Corvin Sétányon, ahol a 4,5 méter magas, több mint négy tonnás, rozsdamentes acélból készült Corvin Gömböc a magyar leleményességnek állít emléket.
A rozsdamentes gyöngyszórt krómacél héjú, több mint 40 ezer liter térfogatú alkotás a Gömböc formájában egy olyan testet jelenít meg, amelynek megalkotása komoly kutatómunka eredménye.
A Gömböc az első ismert olyan homogén, konvex test, amelynek egy stabil és egy instabil, vagyis összesen két egyensúlyi pontja van. A Gömböc sajátos formája miatt mindig a stabil egyensúlyi pontjába billen vissza, függetlenül attól, hogyan tették le. Ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test bizonyítottan nem létezik a világon.
A Gömböc feltalálója két magyar építészmérnök, Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói, akik több mint 10 évnyi kitartó kutatás után találtak rá a Gömböc formájára, ezzel bizonyítva Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus 1995-ös sejtését, amely szerint létezik olyan homogén, konvex test, amelynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van.
A kutatásból származó matematikai modellel egy kavics egyensúlyainak száma és helyzete alapján meghatározható annak eredeti mérete. Ez a számítás segített abban, hogy a Curiosity marsjáró felvételein látható kövekből a feltalálók a NASA-val közösen bizonyítsák, hogy a Marsot valaha jelentős méretű folyók szelték át. A Pennsylvaniai Egyetemen működő drónkutatási központ piko drónjainak formáját ugyancsak a Gömböc ihlette.
A Corvin Gömböc-szobor a Budapesti Corvin-negyed környezetében folyó tudományos kutatómunkára is fel akarja hívni a figyelmet. A környéken található a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem informatikai kara, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete és az ország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési laboratóriumával rendelkező Nokia Skypark is.
Forrás: MTI/HRGlobe
