A képzőművészet, illetve a művész és a gazdaság kapcsolatát kutatja a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) Gazdálkodj okosan! címmel csütörtökön megnyílt kiállítása.
A Lumú legfrissebb kiállításának címadó darabja a Hejettes Szomlyazók művészcsoport 1989-es installációja, amely a Monopoly ideológiailag elfogadható párdarabjaként megalkotott szocialista társasjátékot idézi meg – mondta el a tárlat csütörtöki sajtóvezetésén Timár Katalin.
A kiállítás kurátora elmondta, a bemutatott anyagban a Lumú gyűjteményéből származó és kölcsönzött műalkotások egyaránt felbukkannak.
Timár Katalin felhívta a figyelmet Szarka Péter Contemporary című munkájára, amely a tárlat egyfajta „metaforájaként” is felfogható. A mai közbeszéd ugyanis egyre inkább gazdasági folyamatokként írja le a társadalmi jelenségeket, és ez alól nem vonhatja ki magát a művészet sem – jegyezte meg.
Szarka Péter nyomatán mintha egy tőzsdei jelenet tűnne fel, a homályos kép azonban elgondolkodtatja a nézőt arról, hogy nem csupán a képzelete vetít-e bele ilyen jelentést a műalkotásba – mondta el a kurátor.
A vendégmunkás alakja tűnik fel Schiffer Pál és Krsto Papic 1970-es években készült filmjein, amelyek kelet-magyarországi, illetve jugoszláv ingázókat mutatnak be, ahogy Luchezar Boyadjiev is „művészeti vendégmunkásként” határozza meg magát nagy méretű munkáján.
Mladen Stilinovic Művész munka közben című fotósorozata magát Stilinovicot ábrázolja, amint az ágyban gondolkodik, majd elalszik, míg Marilou Lemmens és Richard Ibghy videója az alkotás folymatára reflektál: a művészek egy elhagyott irodában talált tárgyakból próbálnak műalkotásokat létrehozni. Paradox helyzetnek tűnik, hogy a művész sztrájkoljon, mégis ezt a lehetőséget vetik fel az Artpool gyűjteményéből származó darabok, például Andrej Tisma művészsztrájkokhoz készült fiktív űrlapja is.
Lakner Antal Passzív munkaeszközök című sorozatában mindennapi munkafolyamatokat végeztet el a látogatóval múzeumi térben; a Festőpad című installáció például a szobafestés mozdulatait segít imitálni.
Gyenis Tibor „kiáltványa” az érdek nélküli hobbiművészetet dicsőíti a munkaként végzett művészeti tevékenységgel szemben, Felsmann István Maneko Neko Band című installációja pedig azt veti fel, hogy robotok – illetve itt japán szerencsemacska-figurák – elvégezhetik-e a művész munkáját.
Nagy Kriszta Kortárs festőművész vagyok című, 1998-as alkotása a fiatal, női képzőművész helyét keresi a kortárs szcénában, Borsos Lőrinc Diákhitel-tartozásom forintban és Sugár János Dirty Money című munkái pedig a mai alkotó és az üzleti világ kapcsolatát vizsgálják a Lumú 2018. január 14-ig látogatható kiállításán.
Forrás: MTI
