Hétköznapi hősök 1. rész - mentőszolgálat

„Senki sem számít ilyenkor, semmi sem lehet fontosabb az akciónál, a sebesült vagy bajban levő embertársunknál. Ha jön a riasztás nincs még egy falatka ennivaló, nincs még egy kétbetűs kitérő, nincs hétvége, családi programok, szülinap, sem piros napos ünnep. Semmi sem lehet fontosabb a bajban lévőnél, s néha ez egy család éltének felbomlásába kerül. Számunkra a hivatás az életünk."- meséli Szabó Károly a II. kerületi mentős brigád egyik tagja.

Lassan vége a 2009-es évnek, hát akkor, íme! Nézzünk egy statisztikát az idényről. Jó hír például, hogy az idei év első felében 9%-kal csökkent a közúti balesetek száma a tavalyi ugyanezen időszakához viszonyítva. Kimenetelük is kedvezőbben alakult: halálos balesetek száma 4%-kal, súlyos sérüléssel járóké 13%-kal lett alacsonyabb. Közúti balesetben 403 személy vesztette életét, tizenhárommal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 2009-ben az ittasan okozott balesetek száma az összes baleseti számhoz képest viszont jóval kisebb mértékben csak csekély 1%-kal csökkent.

A statisztikák azt mutatják, hogy 2009-ben eddig összesen közel hetvenkétezer riasztás érkezett be a magyarországi mentőörsökre, s ennek a 90 százaléka mentett életet az orvosok, mentős ápolók gyors érkezésével.  
A mentőszolgálatok nem kérnek hálapénzt, nem várnak dicsérő szavakat, egyszerűen csak segíteni akarnak, erre tették fel életüket, s ezért képzik folyamatosan magukat. Tudásuk legjavát nyújtják szorult helyzetekben, ezzel életeket mentenek.

„Viszont jó szakemberből mindenhol hiány van. Itthon és külföldön is. A kettő között talán annyi a különbség, hogy míg pl.: az Amerikai Egyesült Államokban ez ellen próbálnak is tenni valamit, addig lássuk be itthon nem. Se kielégítő munkafeltétek, se egyszerű és világos szabályok, se megnövelt munkabér. Gondok nyilván mindenhol vannak, de ahol ily módon propagálják ezt a hivatást, talán nem sok. Az nem titok, hogy Magyarországon az egészségügy és így a mentők is finoman szólva elég pocsék anyagi helyzetben vannak. Sokszor csak jótékony, segíteni akaró emberek felajánlásaiból futja egy-egy fontos műszerre, vagy éppen speciális mentőegységek fenntartására, és így nehéz teljes odaadással dolgozni..."- magyarázza Andrassew István, az egyik mentőszolgálat vezetője.

Ezek alapján illik a név a mentőszolgálatra, „hétköznapi hősök". Nem kérnek mellszobrot, nem jelennek meg az újság címlapján, s mégis hősként szerepelnek egy-egy család vagy ember életében. S míg ilyen hétköznapi hősök léteznek, addig bizton tudhatjuk, bárhová is sodor minket az élet, bármi is történik, velünk az úton mindig lesz valaki, aki segít, ha baj van.

Szerző: Zatureczki Zsófia