Pro és kontra című műsorunkban a biztonságról és annak különböző aspektusairól kérdeztük vendégeinket, akik különböző oldalról járták körül a témát. Mindenki kicsit a saját szakmájának és életének tapasztalataiból merítve fogalmazta meg a biztonságot.
A műsorvezető M. Kovács Ágnes, a HrGlobe és a VKN Magazin alapítója-főszerkesztője kérdezte a vendégeket a témáról.
László Zoltán (Vasas Szakszervezet alelnöke):
– Véleményem szerint a biztonság az egyik legnagyobb zsarolási potenciál. Vegyünk egy példát a munkavállalók biztonságára. Egy adott cégnél a munkavállaló fizetésemelést kér, ekkor a munkáltató vagy rábólint a kérésre, vagy a munkavállaló elveszíti a munkahelyét, ezáltal anyagi biztonságát.
Dr. Valló Ágnes (Pszichoszomatikus belgyógyász, párterapeuta):
– Szerintem egyre kevésbé félnek az emberek ettől a helyzettől. Itt Budapestről beszélek, természetesen. Egy évvel ezelőtt nehezebb volt állást találni, mint most.
László Zoltán (Vasas Szakszervezet alelnöke):
– Igen, van egy biztonsági érzet; valóban több a munka, mint munkavállaló, de ez egy hamis biztonságérzés, azt gondolom. Az észrevehető, hogy a munkavállalók nem félnek kiállni magukért, ennek oka talán az is, hogy a kevesen végeznek fizikai munkát, ezáltal többet dolgoznak benne. Tapasztaltból tudom, hogy a fizikai munkát végzők kis létszáma miatt a betanítási időt leszűkítették egy napra. Ez is egyfajta biztonsági kérdést vet fel.
Szeli Dóra (zenei manager):
– Zenei oldalról megközelítve a témát: azok a zenészek maradnak talpon a zeneiparban, azon túl, hogy tehetségesek, akik megtanulják magukat eladni. A zenei világ nem egy biztos szakma, napról napra él benne az ember, ezáltal nehéz munkabiztonságot teremteni egy zenész számára.
Pálinkás Gergely (Jazz-zenész):
– Az az ember, aki a zenei szakmát választja, az biztosan nem igényli a biztonságot. Mi az elvarázsoltságban keressük a sikert. A szüleim azt tanácsolták válasszak magamnak normális munkát, biztos megélhetéssel. Zenészként a zenei műfajokban is próbál több lábon megállni az ember, hogy mikor a megrendelő elmondja az igényét, csak ki kelljen vennem a repertoárból, amit kér. Számomra ez biztonságot ad.
Dr. Valló Ágnes terapeuta:
– Érdekes az is, hogy a jó anyagi biztonságban élők is kiégnek és elhagyják pályájukat. Máshol találják meg önmagukat, az önmegvalósítást – feladva ezzel az anyagi biztonságot. De a párkapcsolatok terén is hasonló a helyzet: nem biztos, hogy húsz évesen ugyanaz az ember illik hozzánk, mint hatvan körül. Volt olyan kliensem, akinek a kapcsolatában egy hangos veszekedés nem volt vagy konfliktus, de szeretet sem(…) A párkapcsolat minősége is nagyon fontos, hogy tudjuk egymást bővíteni, kiegészíteni, ez is ad egyfajta biztonságot.
Székely Szabolcs (Sztráda Rádió tulajdonosa):
– Nagyon sok helyen dolgoztam. Volt, hogy szöget gyártottam vagy mozdonyt szereltem. Szüleim is vasutasok voltak, nem kell mondani, hogy szegények voltunk. Megesett, mikor édesanyám 5 forint 60 fillérből főzött a családnak ebédet, mégis biztonságban éreztem magam és szeretetben. Az, hogy milyen családban nő fel az ember hozzájárul ahhoz, hogy utána hogyan áll a munkához, vagy a párkapcsolatokhoz.
Pálinkás Gergely ( jazz-zenész):
– Én például zenében akkor vagyok termékeny, amikor nincs biztonságérzetem. Amikor nincs semmi, kilátástalan, bizonytalan a helyzet, akkor biztos, hogy valamit elkezdek csinálni és termékeny lenni. Egyes esetekben nem feltétlen kell a biztonság.
Szerző: HRGlobe
