Azért kell az épületeink hőszigetelését fokoznunk, mert ma Magyarországon a fűtési költség teszi ki a háztartások összes energiafelhasználásának 69%-át. Ez nagy terhet jelent a pénztárcánkra és az ökoszisztémára is.
1.kép (forrás: energia.ma)
Előző cikkünkben bemutattuk (6.0 Energiatakarékos házak), hogy Magyarországon az épületek akkor minősíthetők energiatakarékosnak (AA, AA+, AA++ minőségi osztályok), ha az összesített energetikai jellemzőjük (Ep) kevesebb, mint 80 (kWh/m2/év). A legjobb, AA++ (Minimális energiaigényű) osztályban kevesebb, mint 40 (kWh/m2/év).
Passzívház
Ennél szigorúbb követelményeknek felel meg a passzívház, mely kategóriából az első 1990-ben épült meg a németországi Darmstadt-ban. (2.kép) Építtetője a passzívház-szabványt kidolgozó Prof. Wolfgang Feist fizikus, aki 1996-ban alapította meg a Passivhaus Institut-ot, amely a szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős.
Tehát azon épületeket (társasház, vagy középület is lehet) nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének.
2. kép (forrás: passivhausprojekte.de)
A passzívházak tervezéséhez elengedhetetlen a PHPP (Passivhaus Projektierungs Paket) számítás. A PHPP számítás egy részletes ellenőrző és igazoló számítás annak bizonyítására, hogy a tervezett épület megfelel a passzívház kritériumainak. Ezzel a számítással még a tervezés során vizsgálhatjuk, milyen energetikai változásokat vonnak maguk után a különböző szerkezeti, alaprajzi, tájolási és tömegformálási megoldások.
A passzív ház kritériumai:
– a fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kWh/m2
– primer energiaigény max. 120 kWh/m2 évente (háztartási árammal együtt)
– légtömörség legfeljebb 0,6 1/óra. (Blower-door légtömörség méréssel)
– túlmelegedés gyakorisága 25°C felett: max. 10%
Ehhez nagyon jól szigetelő falakra ( U-értéke max. 0,15 W/(m2K)), nyílászárókra (összesített U-értéke max. 0,8 W/(m2K)), és egybefüggő, szinte légzáró épületburokra lesz szükségünk, valamint egy hatékony hővisszanyerős szellőztetésre (nWRG>75%, PHI tanúsítvány szerint), hogy friss, tiszta levegőt kapjunk. A passzívházban általában a fűtést és hűtést is ez a hővisszanyerős szellőztetés oldja meg, a legtöbbször megújuló energiaforrásokkal kombinálva.
Magyarországon 2009-ben, Szadán épült fel az első minősített passzívház. (3.kép) Európa-szerte a számuk a 25.000 db-ot is eléri és terjedése gyorsul az ökotudatosság terjedésével.
3. kép (forrás: passivhausprojekte.de)
Aktívház
Az aktívházak maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt, többet is termelnek, mint amire szükségük van. Villanyórája mindkét irányba képes forogni, azokban az időszakokban, amikor rendszere (napelemei, szélturbinája…) termeli az energiát a rendszerbe, az óra visszafelé forog. Éves szinten nem energiafogyasztó, hanem energia-előállító.
4. kép Dán aktívház
Mindenesetre megállapítható, hogy a passzívház és aktívház irányzat erőteljesen technológia központú, a „high-tech” építészet eszményét követi. Ugyanebbe a vonulatba sorolhatók olyan épületek is, amelyek különleges, magas technológiai igényszintű megoldásokat alkalmaznak, mint a számítógépekkel vezérelt szellőzési és árnyékolási rendszerek, hőre vagy fényre sötétülő üvegezések, a Nap felé forduló energiatermelő cellák ill. épületek (5.kép) és más eszközök.
5. kép Fordítható ház Ausztráliában
Autonóm ház
Az autonóm ház egy önellátó épület, amely a közmű hálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül tud működni. Ezt úgy képes elérni, hogy rendkívül takarékos, és igényeit hulladékhasznosításból, valamint a természet megújuló forrásaiból nyeri.
A szelíd technológia az emberi tevékenység és a technika által szükségszerűen létrejött környezetrombolás mértékét arra a szintre kívánja visszaszorítani, ameddig az előidézett pusztulást a természet megújuló képessége be tudja gyógyítani.
6. kép Autonóm ház elvi működése (forrás: autonomhaz.eu)
Ivóvizét talajvízkútból nyeri. A háztartás egyéb vízigényét például esővízzel fedezi. Az esővíz az esőcsatornába illesztett szűrőn át a ciszternába jut, a szennyeződés a túlfolyón távozik. A fürdés és mosás használt, enyhén szennyezett vizét (az un. szürkevizet) még vissza lehet forgatni, pl. WC-öblítésre. A kibocsátott szennyvizet növények tisztítják meg (nád gyökérzónás tisztító).
A komposztáló toalettből steril és szagtalan komposzt keletkezik.
Zöld, megújuló energiák, elsősorban nap- és szélenergia, biomassza és talajhő teszik lehetővé az alacsony energiafogyasztást. A Nap az éves hőigény háromnegyedét fedezi, a fafűtés a további egynegyedét (7. kép). Ez a fűtésköltség 75 százalékos mérséklését jelenti. A fa újranő, ezért más kiegészítő fűtőanyag (gáz, villany, olaj) nemigen jöhet szóba, mivel nem megújuló energiaforrások.
7. kép Biomassza kazánok (forrás: sze.hu)
A ház áramellátását a tetőn lévő napelemek és szélmotor biztosítják, először csak 12 Voltról. A kisfeszültség tévét, rádiót, lámpát, hűtőszekrényt, vízszivattyút működtet. Tölti az akkumulátort. A többi fogyasztóhoz már 220 Voltos váltóáram kell. Ezt egy inverter alakítja át a 12 Voltból.
Ugyanakkor cél az alacsony környezetterhelés is, mely megjelenik az alapanyagok kiválasztásában: fa és vályog, szalmabála, parafa és linóleum, reciklált műanyag, növényi olajokból-gyantákból és méhviaszból készült favédőszerek stb.
(Folytatjuk…)
források: Ertsey Attila: Autonóm ház, energia.ma, autonomhaz.eu, alternetivenergia.hu, passzivhazminosites.hu, afoldgomb.hu, phm.hu, passivhausprojekte.de, sze.hu
Szerző: Aufmuth Gábor
